Lackfi család: magyar főúri család. - A Hermán nemzetség egyik ága, melynek őse Kézai krónikája (→Gesta Hungarorum) szerint Nürnbergből származott és Gizella kirnéval jött Mo-ra. A 13. sz. nagy oligarchacsaládok letörése után felemelkedő új, kir-hű katonai arisztokrácia kiemelkedő képviselője. Hatalmának csúcspontját az Anjou kir-ok korában érte el. Számos kiváló hadvezért adott. Ősének I. Lack (László) (†1355) székelyispánt szokás tekinteni. A család legnevezetesebb tagjai: I. István (†1352) erdélyi vajda, I. András (†1359) erdélyi vajda, II. Dénes (†1355) kalocsai érs., György (†1393) macsói bán, III. Dénes (†1366) erdélyi vajda, II. Miklós (†1369) erdélyi vajda, II. Imre (†1375) erdélyi vajda, II. István (†1397) erdélyi vajda, III. István (†1397) főlovászmester. 4 nemzedékből 10 Lackfi került a br-k, 3 az ispánok sorába. I. (Nagy) Lajos kir. (1342-82) idején 1375-ig mindig található 2-3 Lackfi a br-k között. 1326-82: megszakítatlanul viselték a lovászmesteri, 1356-76: az erdélyi vajdai méltóságot. A 14. sz. végén Zsigmond (1387-1437) ellen foglaltak állást, letételére készültek, mikor 1397: a ~ két vezető tagját, II. István erdélyi vajdát és III. István főlovászmestert meggyilkolták. Ezzel a ~ hatalmát elvesztette és nemsokára kihalt. B.A.

Pór Antal: Nagy Lajos. Bp., 1892. - Karácsonyi II. - Hóman-Szekfű II:80. - Fügedi 1986:414.