🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > Lőcsei
következő 🡲

Lőcsei Pál (1455 k.-Lőcse, 1530 k.): szobrász. - Ném. szerzők Veit →Stoss tanítványának tartották, újabb kutatások szerint tanulótársa volt, akivel vsz. Krakkóban dolg. együtt. ~ Lőcsén alakította ki nagyon egyéni, érzelmes előadásmódját. Műhelye elárasztotta a Szepességet és ÉK-Mo. vm-it kitűnően jellemzett figurális alkotásokkal. 1515: a lőcsei Krisztus Teste Testvérület elöljárója. 1525: a városi tanács tagja. A hazai késő gótikus faszobrászat egyik legjelesebb művelője, ~ készítette 1500 k. a besztercebányai Szt Borbála-oltárt, 1508-17: a lőcsei Szt Jakab-tp. főoltárát és talán a →lőcsei Jézus születése-csoportot. 88

Divald Kornél: Mo. csúcsíves szárnyasoltárai. 1-2. köt. Bp., 1909-11. - M. Műv. 1928. (Divald Kornél: ~ mester és köre) - MÉL II:93.

Lőcsei Szigfrid, OSB (†1365): Márton fia, 1355 e. garamszentbenedeki, 1355-65: pannonhalmi apát, ahol utóda 1365-72: Czudar László. 88

Engel 1996. I:428.


Lőcsei Ilona M. Etelka SZINT (Lőcse, Szepes vm., 1884. febr. 16.–Vác, 1969. nov. 7.): szerzetesnő. – Zenetanári diplomát szerzett. 1903. IX. 7: Szatmárnémetiben lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1907. VII. 19: uitt tette. Esztergomban zenetanár volt. –1950 u. a váci szoc. otthonban élt. r.k.

Lőcsei (Lingyák) Mária M. Santina SZINT (Lőcse, Szepes vm., 1876. dec. 24.–Esztergom, 1959. jan. 4.): szerzetesnő. – 1892. VIII. 25: lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1897. VII. 19: uitt tette. A zárda háztartásában dolg és portásnő volt. – Utolsó éveit az esztergomi szoc. otthonban töltötte. r.k.