Magyar Katolikus Lexikon > L > Léh


Léh, B-A-Z m.: plébánia a v. egri, majd kassai egyhm., majd újra az egri főegyhm. szikszó-encsi esp. ker-ében. - 1281: Loh, 1282: Leh. 1332: már pléb. Lakói 1550 u. ref-ok lettek. Az 1713: épített kpna helyén 1734: Nep. Szt János, 1823: Jézus Szíve tp-ot építettek. 1777: alapították újra. Org-ját (2/10 m/r) 1823: König Fülöp a devecseri plébtp. számára építette. Harangjait 1826: 68 cm átm. Heidenberger Michael Losoncon, 1933: 94 és 76 cm átm. Walser Ferenc Bpen öntötte. 1939: Váradi Miklós ~re telepítette és átépítette. Anyakönyvei 1770-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. - Filiái 1984: Kázsmárk, Rásony. - Lakói 1910: 185 r.k., 55 g.k., 2 g.kel., 41 ref., 4 izr., össz. 287; 1940: 318 r.k., 53 g.k., 2 ev., 25 ref., össz. 398. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 138 tanuló. **-P.P.

KTN I:215. - Schem. Cass. 1915:66. - Soós I:494. - Györffy I:116. - Patay 1982.

Léh Jakab (Szentfülöp, Bács-Bodrog vm., 1864. ápr. 28.-Szeged, 1944. szept. 4.): kántor, karnagy. - A polg. isk-t és a tanítóképzőt Kalocsán végezte, 1882: szerzett tanítói okl-et. Egyhzenei és énektanári tanf-okat végzett Bécsben, Seckauban, Emmausban, a bpi Zeneakad-n énektanári képesítést szerzett. 1882: Újvidéken kántor, 1893: megszervezte a Cecilia énekkart, mely megszűntéig (1944) a Délvidék legrangosabb énekkara volt. - M: Jubilate Deo. (Zengjetek Istennek) R.k. imádságos- és énekeskv. isk. növ-ek számára. Újvidék, é.n. (2. jav. bőv. kiad. 1906) - Néhány gyakoribb r.k. lit. ének. Karénekesek és az ifj. számára. Uo., 1904. - Responsoriumok a főpásztor fogadtatása és a bérmálás szentségének kiszolgáltatása alk. Uo., 1912. - Laudate Dominum. Uo., é.n. 88

Schem. Col. 1913:53. - P. Hírl. 1944. IX. 6. - Gulyás XVIII:149.