Magyar Katolikus Lexikon > L > Lánzsér


Lánzsér, v. Sopron vm. (Landsee, Au.): 1. vár. Vsz. kir. határvárként épült még a tatárdúlás (1241-42) előtt. 1289: Albert osztr. hg. foglalta el. Főbb birtokosai: az Atyinai, Garai, Fraknói, Olan, Esterházy családok. 1447 u. egy időre osztr. fennhatóság alá került. A török ellen megerősítették, de a harcokban nem játszott szerepet. 1707: leégett, de helyreállították. 1772: ismét tűz pusztította, azóta romos. A szabálytalan alaprajzú hegyi várnak jelentős maradványai állnak. - 2. plébánia a v. győri egyhm. szentmártoni esp. ker-ében. 1804: alapították. Tp-át 1800: Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1909: építették. Szószéke (1786) a bánfalvi pálosok tp-ából való. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: ném. Bá.B.-**

1. Fügedi 1977:160. - Németh 1986:144. - Varjú 1932:86. - 2. Gerecze II:741. - Dehio 1980:165. - Schem. Eisenstadt. 1980:127. - Juhász 1982:121.