Magyar Katolikus Lexikon > K > kulturális forradalom


kulturális forradalom, „nagy proletár kulturális forradalom”, 1966. aug.-1977. aug.: Kínában a maoista politikai mozgalom teremtette rémuralom a Kínai Kommunista Párton (KKP) belüli ellenzék fölszámolására. - Mao Ce-tung (1893-1976), a KKP alapítója és vezetője hirdette meg, hogy a szovjet modell térhódításával szemben fölélessze a kínai forr. szellemét. A ~ föl akarta számolni a városi és falusi lakosság közötti különbségeket, forr. tapasztalatokkal akarta fölvértezni a kínai ifj-ot, csökkenteni akarta az értelmiség szerepét (szétzilálva az oktatást, eü-et és kultúrát). A ~at a nagyvárosi vörösgárdista fiatalokkal hajtatta végre, megtiltva a KKP-nek s az erőszakszervezeteknek azok tetteinek korlátozását. Mao neje, Csiang Csing csoportja (utóbb a négyek bandája) ellenőrizte a kulturális életet. Mao, eszméinek közhelyeit a Vörös könyvben foglalta össze s adta az ifjú forradalmárok kezébe. 1966 őszén bezáratták az isk-kat, a vörösgárdisták a hagyományos értékeket támadva, Mao eszméit az élet minden ter-én törvénnyé akarták tenni. Az értelmiségieket „önkritikára” kényszerítették, próbára tették a tisztségviselőket, a pártban, a hadseregben a gazd-ban s a kulturális életben minden bírálatot, ellenszegülést példátlan kegyetlenséggel fojtottak el. Vakbuzgó csoportokra szakadva Mao kultuszát vallássá, a zűrzavart és rémuralmat ált-sá tették. - 1967. I: egyes tartományi pártbiz-okat számoltak föl, megkísérelték új testületek létrehozását, nyáron fegyveres össztűzések voltak az egyes csoportok között. 1968: az ipari termelés az 1966. évinél 12%-kal volt kevesebb. 1968: Mao a KKP átszervezésekor a hadseregre bízta a gyárak, isk-k, közhivatalok ellenőrzését, a vörösgárdistákat falura vezényelte. - 1969. IV: Lin Piao honvédelmi min. lett Mao kijelölt utóda, a pártban a katonáké lett a vez. szerep. A szovjet-kínai határvitát kihasználva Lin bevezette a rögtönítélő bíráskodást. A pártbeli nézeteltérések során 1970. VIII: Csen Po-ta (Mao jobbkeze), 1971. IX: Lin Piao (a Mao-kultusz főpapja) s majdnem a teljes kínai hadvezetés eltűnt a közéletből. Mao és Csou En-laj 1973: visszavette a hatalomba Teng Hsziao-Pinget, amire Csiang Csing köre (a négyek bandája) a szélsőbb irányzatot támogatva próbálta a változásokat ellensúlyozni. 1974-75: Teng fokozatosan kulcspozíciókat szerzett, ellenfelei faliújságokon (tacepao) írt bírálatai után, 1976. IV: ismét eltávolították a hatalomból. IX: Mao halálát követően a katonai, pol. és rendőri vezetők összefogdosása után X: a négyek bandáját is letartóztatták. 1977: Teng visszakerült a hatalomba, VIII: a XI. pártkongressz. bejelentette, hogy a ~ véget ért. Az életben maradt meghurcoltak egy részét rehabilitálták. -

A ~ idején a „nép ellenségeit” nem szabadságvesztésre, hanem „javító-nevelő munkára” ítélték, ezért a rabtartó helyek száma fölbecsülhetetlen, azokat vállalatoknak álcázták, ezért csupán kb. 1000 nagyobb munkatábor (laokaj) ismert. A ~ a „népi kohókkal”, a műemlékek lerombolásával, a műkincsek elpusztításával, az értelmiség tömegének internálásával stb. nagyobb anyagi, erkölcsi és szellemi pusztítást végzett, mint a polgárháború. A kínai kommunizmus 65 millióra becsült áldozatainak kb. 2/3-a a ~ idején halt meg. A ~ állítólagos felelőseit és irányítóit, a négyek bandáját kizárták a pártból és életfogytiglani börtönre ítélték, Kína új gazdaságpol-t kezdett. - Kambodzsában a maoizmus eszmeiségével 1975. IV-1979. I: hatalmon tartott Pol Pot (1928-98?) vezette „vörös kmerek” a ~ módszereivel kb. 3 millió lakost irtottak ki az „osztályharcban”. 88

Brit. Hung. XI:124. - A kommunizmus fekete kv-e 2000:525. (A ~: anarchikus totalitarizmus) Térképpel.