Magyar Katolikus Lexikon > K > krematórium


krematórium (a lat. cremo, 'eléget' igéből): halottégető kemence. - A holttestek elhamvasztása majdnem egyidős a tűz meghódításával. A régi rómaiak használták először a →kolumbáriumot, s a halotthamvasztás a régi m-ok között is ismeretes volt. Az ókortól kezdve többféle módja volt (és van) a halotthamvasztásnak: 1. a máglya. Indiában ma is alkalmazzák. A holttestet szabad tűzön égetik el, s közvetlenül érintkezik a tüzelőanyaggal. 2. a holttest a tüzelőanyaggal együtt ég el. Ezt a módszert a 20. sz. elején ismerték. 3. egyszerű tűzhelymódszer, amikor a holttestet már csak a lángok érik és a hamu nem keveredik idegen anyaggal. Ilyenek ma is Olaszo-ban a Venini-Gorini-féle berendezések. 4. a legújabb, napjainkban a modern államokban alkalmazott izzítókamra, amelynél a holttest sem a lánggal, sem a tüzelőanyagból származó égéstermékkel nem érintkezik. Tisztán az előre izzásba hozott kamra falairól sugárzó hőség és az áthajtott izzó levegő emészti a holttestet (Siemens-féle regenerátor-rendszer). - Az első üzemképes halotthamvasztó kemencét Siemens Frigyes gáztüzelésre szerk., és bemutatta a 19. sz. végén a párizsi világkiállításon is. Már az első, 1876: Drezdában tartott halotthamvasztó kongressz. megállapodott abban, hogy a hamvasztás gyors, biztos és tökéletes legyen, ne keletkezzenek zavaró égéstermékek, a hamu ne keveredjék idegen anyaggal, a hamvasztás olcsó legyen stb. - A 20. sz. végi eu. ~ok rendezettek és tiszták. A holttest alig egy óra alatt gyorsan és tisztán elhamvad. A legkorszerűbb technika (automata irányítás, számítógépes nyilvántartás) segíti a munkát. - Mo-on 1951: Debrecenben, 1968: Bpen, 1985: Szegeden, 1992: Siófok-Ságváron, 1998: Szolnokon épült ~ és működik 2000: is. - Az 1999: elfogadott Kegyeleti Törv. s a szakminiszteri rendeletek magukban foglalják a hamvasztásos temetéssel kapcsolatos rendelkezéseket (a kórházban elhunyt személy holttestét nem szabad boncolás nélkül elhamvasztani; a holttestet annak elhamvasztásáig hűtőfülkében kell kezelni; kegyeleti szempontokat be kell tartani a hamvak kiszedésénél, urnába helyezésénél; az urnát a hozzátartozók hazavihetik, v. sírkertekben lehet eltemetni stb.). Egyh. szert. mindenütt lehetséges, a hamuszóró parcellákban is, ahol zöld gyepen terítik el a hamvakat. Az odakerültek nevét díszes kötésű album őrzi. 1997: 2584, 1998: 2514 esetben éltek a hozzátartozók ezzel a lehetőséggel. P.R.

Tér és Forma 1930:353. (Molnár József: Krematóriumokról. Képekkel); 1932:281. (A debreceni új köztemető és építményei. Tervező: Borsos József. Ábrákkal.) -1932:279. (Györgyi Dénes: A debreceni ravatalozó és krematórium épületéről. Tervező: Borsos József) -1932:286. (Vári-Szabó Tibor: A debreceni új köztemető ravatalozó- és krematórium-épület hűtőhelyiségei és hamvasztókemencéje. Műszaki leírás) - Radó Dezső: A temető csendje. Bp., 1988. - Élet és tud. 1988:44. sz. (Papp Rezső: A hamvasztás) - Rekviem 1998. XI-XII. (Uő: A hamvasztás regénye)