Magyar Katolikus Lexikon > K > krakkói hitvita


krakkói hitvita, 1431. márc. 19.-ápr. 4.: Csehország tárgyalások útján való visszatérítési kísérlete a katolikus Egyházba. - Korybut Zsigmond litván hg. javaslatára békítő céllal hirdették meg. A →husziták közül Prokop pap, Petr Payne, Vilém Kostka, Bedøich ze Stražne mesterek és papok, (Jagelló) II. Ulászló lengy. kir. (ur. 1386-1434) és udvara, egyh. és világi méltóságok vettek részt rajta. A krakkói egyetem teol. mesterei és a cseh papok leginkább csehül több napon át vitáztak, de nem sikerült meggyőzniük egymást. Zbigniew Olesznicki krakkói pp. (1423-55) a csehek ottléte idejére Krakkóban minden istentiszt-et betiltott, a cseheket húsvétkor (IV. 1.) Kazimierzbe küldték, akik IV. 2: írásban közölték, milyen föltételekkel hajlandók részt venni a következő egyh. zsin-on: személyüket és szabad távozásukat biztosítsák, a zsin. fogadja el mindazt, amit a Szentírásból levezetnek és bebizonyítanak, amit a Szentíráshoz hű doktorok tanaiból idéznek. A krakkóiak e kikötéseket (ugyanúgy, mint korábban Pozsonyban) elutasították. IV. 4: a krakkóiak kívánták azt a csehektől: ígérjék meg ők, hogy elfogadják a zsin. döntéseit; a csehek ezt elutasították. A hitvitát s a háborúskodást folytatták. 88

Palacký 1984:490.