krími tatárok kitelepítése, 1944. máj. 18.: Miután szovjet csapatok 1944. IV: visszafoglalták a Krím-félszigetet, a németekkel való együttműködés vádjával szülőföldjükről elhurcolták a →tatárokat. - Az 1860-as években a tavrijai kormányzóság földesurai kérték a ~t Töröko-ba, amit II. Sándor cár (ur. 1855-81) elutasított; 1943: Krím ném. főparancsnoka kérte ezt Hitlertől, hasonló eredménnyel. - A szovjet rendszer beredezkedésekor 1929: a tatár hg-eket és előkelőket száműzték Közép-Ázsia muszlim vidékeire (főként Kazahsztánba), akiket 15 év múlva egykori alattvalóik követték. 1944 tavaszától őszéig gépkocsioszlopokat vezényeltek a településeket összekötő csomópontokra, a falvakat (aulok) különleges osztagok zárták körül, a lakosságnak másfél órát adtak a készülődésre (amit olykor 40 percre csökkentettek). A Bijuk-tó közelében levő Ozenbast falut engedetlensége miatt fölperzselték. - Kb. 423 ezer krími tatárt (kirimlit) telepítettek Közép-Ázsiába, v. hajóvontatóként az Unzsa-folyón hajtották 150-200 km-re a víz folyásával szemben, az É-i mocsárvidékre, Kolovgriven túlra. (A Krímben évekre eltűntek a dohány-ültetvények, nem volt aki művelje azokat). - Az úton az elhurcoltak kb. 10%-a éhenhalt. A harcterekről hazaszállított tatár katonákat gyakran egyenesen a Gulagra vitték; a táborokat a kitelepítettek kb. fele élte túl. Hasonlóan jártak a krími bolgárok, görögök és örmények, Kazahsztánba telepítettjeik száma kb. 41.854 fő (12.422 bolgár, 15.400 gör., 1119 örm.). - A visszatelepedésük 1985 k. kezdődött, 2001-ig kb. 25.700 fő, hivatalos adatok szerint kb. 300 ezer kirimli települt vissza szülőföldjére. Hivatalos adatok szerint kb. 50 ezer, a tatárok szerint még 250-300 ezer kirimli szándékozik visszatérni. Az ukrán hatóságok igyekeznek a hazatérést megnehezíteni, s a visszatértek helyzetének rendezését (földjük, elkobzott javaik visszaadását, kárpótlását) ígéretekkel elodázni. 88

Szolzsenyicin II:443. (Népek száműzetése) - Lovas 2001:84. - M. Nemz. 2001. V. 19. (Székely Gergely: Nem felejtenek a krími tatárok)