Magyar Katolikus Lexikon > K > kormányzó


kormányzó (lat. gubernator, ném. Statthalter): tág értelemben bármely közösség vezetője, szoros értelemben az államfő helytartójának címe, az ország vagy egyes részeinek politikai és/vagy katonai vezetője. - 1. A Szentírás szerint: „ha nincs ~ja, szétesik a nép” (Péld 11,14). - 2. Az egyházjogban: →apostoli kormányzó, →kormányzó apát, →adminisztrátor, →plébániai kormányzó. - 3. Mo-on a kir. hatalom gyakorlásával az országgyűlés v. a király által (esetenként alkotmányellenesen) megbízott személy. E cím viselői: 1446. VI. 6-1453. I: ogy. választás eredményeként Hunyadi János, a kiskorú V. László kir. helyettese; 1458. I. 24-VIII. eleje: I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) gyámjaként nagybátyja Szilágyi Mihály, aki lemondott. - 1523. II. 3-1527. VIII: a →kettős királyság idején I. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) m. kir. testvérét, II. Lajos m. kir. (ur. 1516-26) özvegyét, Máriát kinevezte Mo. ~jának. - 1530. XII. 24(?)-(†)1534. IX. 29: Aloisio Gritti, I. (Szapolyai) János ~ja. -- 1673. II. 27-1681: a m. alkotmány ismételt semmibevételével I. (Habsburg) Lipót (ur. 1657-1705) Johann Caspar Ampringen, a →Német Lovagrend nagymesterének elnökletével 3 ném. és 3. m. tagból álló Kormányzóságot nevezett ki Mo. ügyeinek teljhatalmú intézésére. - 1849. IV. 14-VIII. 11: Kossuth Lajost a nemzetgyűlés kormányzó-elnökké választotta, aki e tisztet lemondásáig viselte. - 1851. X. 10-1860. III. 30: Albrecht főhg. fő~ és főhadparancsnok; - 1860. IV. 19-X. 20: Benedek Lajos táborszernagy, fő~ és főhadparancsnok; - 1920. III. 1-1944. X. 16: Horthy Miklós ellentengernagyot az osztr-m. flotta utolsó parancsnokát, a Nemzeti Hadsereg főparancsnokát, a nemzgyűl. titkos szavazással, 141 szavazatból 131 szavazattal, Apponyi Albert ellenében Mo. ~jává választotta; elrabolt fia életével zsarolva, a megszálló nácik Szálasi Ferenc javára lemondatták. - - 1944. X. 16-1945. III. 28: Szálasi Ferenc nemzetvezetőnek neveztette magát, No-ba menekült, tisztéről nem mondott le, Bpen 1946. III. 12: kivégezték. - 4. Erdély legfőbb polg. tisztviselője (a Habsburg-uralom idején): I. Lipót meghagyta Erdély belső közhatalmi önállóságát, biztosította eddigi önkormányzati rendszerét, szavatolta törvényeit s a →bevett vallások szabadságát. Az erdélyi fejed. szuverenitását nem ismerte el, az országot a Korona jogán birtokolt tartománnyá tette, melynek élére a fő~t (gubernátor) és a főkormányszéket (Gubernium) állította. A katonai vezetés a szebeni generális kezébe került. Igazából a kormányzás a bécsi erdélyi kancelláriából történt. Innen irányítva a r.k. érdekeltségi ügyek jobban felszínre kerültek, habár a →Diploma Leopoldinum szerint a felekezetek egymáshoz való viszonyában nem történt változás. Ahogy azonban Erdélyben a Habsburg-berendezkedés erősödött, a kat-ok úgy nyertek újabb pozíciókat, jogokat. - Erdély ~i: 1691. I. 20-1704. VII. 8: Bánffy György gr., 1713. VII. 5-(†)1731. XII. 15: Kornis Zsigmond gr., 1732. VII. 19-1734: Franz Anton Wallis gr. (~helyettes), 1734. XII. 2-1755. X. 18: Haller János gr., 1754. ?-(†)1754. IX. 27: Gyulaffy László gr., 1761. III. 10-1763. V: Nicolaus Adolf Buccow br. (lemondatták), 1763. V-1764. VI. 17: Bajtay József Antal br. erdélyi pp., ~sági elnök, 1764. VI. 17-1768: Hadik András gr. ~sági elnök, 1771. II. 6-1773: Joseph Auersperg gr., 1777. VII. 16-1787: Samuel Bruckenthal br. (1766. I. 16-1777: erdélyi kancellár, 1774. VII. 16: főkormányszéki elnök is), 1791. VIII. 31-(†)1822. VIII. 7: Teleki Sámuel gr. (kancellár), 1822. IX. 11-1834. X. 15: Jósika Miklós br. (fő~), 1837. IX. 1-1844. XI. 13: Nopcsa Elek br. (kancellár), 1844. XI. 13-1848. IV. 10: Jósika Samu br. (másodkancellár, lemondott), 1860. XII. 10-1861. XI. 21: Mikó Imre gr. - 5. fiumei kormányzó: a magyar kormány közvetlen fönnhatóságát gyakorló főtisztviselő. A kir. nevezte ki, hatásköre tengerészeti ügyekben a m-horvát tengerpartra is kiterjedt. A főrendi házban képviselte a belső, önálló közigazgatású, ol. hivatalos nyelvű várost. 1779: Majláth József, 1783: Almássy Pál gr., 1788: Szapáry János Péter gr., 1791: Pászthory Sándor, 1801: Klobusitzky József, 1809-23: betöltetlen, 1823: Ürményi Ferenc, 1837: nemeskéri Kiss Pál, 1848. IV. 26-VIII. 30: Erdődy János gr., 1850. IV. 7: cs. nyílt paranccsal Fiume várost és ker-ét mint a horvát-szlavón koronatart. külön ker-ét kormányozták. 1867. IV. 6: kir. elhatározással Fiume város, kikötője és ker-e, Fiume vm. ~nak kir. biztost neveztek ki. Fiume és a m-horvát tengerpart ~i: 1867. IV. 6: Cseh Ede kir. biztos, 1870. VII. 29-1872. XII. 5: ifj. Zichy József gr., 1873. II. 26: Szapáry Géza gr., 1883. XI. 1: Zichy Ágost gr., 1892. III. 6: Batthány Lajos gr., 1896. X. 2: Abele Rezső br. (~helyettes), 1897. VII. 14: Gaal Tibor (a ~ság vez-je, min. tan.), XI. 23: Szapáry László gr., 1903. VIII. 2: Gaal Tibor (~i helyettes, a ~ság vez-je), XII. 10: Roszner Ervin br., 1905. II. 17: Gaal Tibor (~i helyettes, a ~ság vez-je), X. 17: Szapáry Pál gr., XII. 26-1906. V. 24: Gaal Tibor (~i helyettes, a ~ság vez-je), 1906. IV. 4-IV. 29: Károlyi György gr. (hivatalát nem foglalta el), 1906. V. 24: Nágó Sándor gr., 1909. XII. 7: Wickenburg István gr. (~i helyettes, a ~ság vez-je), 1910. XI. 13: Wickenburg István gr., 1917. VII. 31-1918. X. 29: Jekelfalussy Zoltán. 88

Eckhart 1946:77. - MTK I-IV. - Fallenbüchl 1988. - Bölöny 1992:480. - Marton 1993:83.