Magyar Katolikus Lexikon > K > kopt monofizita szertartás


kopt monofizita szertartás: az →alexandriai szertartásnak a →monofiziták által kialakított válfaja. - Előírásai szerint csak fölszentelt pap keresztelhet, a fiúkat 40, a lányokat 80 napos korukban keresztelik meg, háromszoros vízbemerítéssel. A gyermeket a keresztelés után azonnal megbérmálják és megáldoztatják. A →kopt miséket végzik, melyekben a nép átlényegülés után hitvallást tesz Krisztus testének és vérének jelenlétéről. A Szt Vért a kehelyből isszák. A világiak 16 é. korban kezdik a gyónást, a papok és diákonusok egész életükre föl vannak mentve a gyónás alól. Papjaik bármikor visszatérhetnek a világi életbe, mert szerintük az egyh. rend nem hagy eltörölhetetlen jegyet a lélekben. Házasságkötésnél a pap olajjal keni meg a jegyesek csuklóit. A betegek kenetének szentségét az egészségeseknek is kiszolgáltatják, hogy őket a gonosz szellemektől megvédjék. - A ~okban a kopt és az arab nyelvet használják. Tp-aik négyszög alakúak, a sztélyt fából készült díszes fal választja el a tp. többi részétől, melyben külön rész van fenntartva a papság, a ffiak és a nők számára. Saját egyházi naptáruk van, melyet Diocletianus uralkodásának kezdetétől (Kr. u. 284) számítanak és a vértanúk évszámításának neveznek. - A kopt érsségek és ppségek száma 2000: a ~ 32 ppségéből 28 Egyiptomban, 2 Szudánban (Umdurmán, Khartoum), 1 Kenyában (Nairobi) és 1 Palesztinában (Jeruzsálem). 8 ktorban a szerz-ek száma kb. 400. P.I.

Kopp, Clemens: Glaube und Sakramente der koptischen Kirche. Roma, 1932. - Lippay 1934:132. - Lacko 1961:30.