🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kolonizálás
következő 🡲

kolonizálás (lat.): gyarmatosítás, területek betelepítése saját lakossággal. – Az ismét elcsatolt Felvidéken 1945. X. 1: Eduard Benes (s hacsekkal) csehszl. közt. elnök (1945–48) „általános munkakötelezettségről és közmunkára foghatóságról” szóló rendelete vezette be. Ez adott alapot arra, hogy a kitelepített ném-ek helyébe – akaratuk ellenére – m-okat, a m-ok volt lakhelyére tótokat telepítsenek. 88

TóthFilep 2000. IV.