🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kitalált évszázadok
következő 🡲

kitalált évszázadok, fantomidő hipotézis: tudományosnak szánt feltevés, mely szerint a történelem folyamatába meghatározott cél (hatalmi legitimáció, dicső ősök kitalálása, a kereszténységben sorsdöntőnek tekintett első ezredforduló gyorsabb elérése) szándékával nem létező időszakot iktattak be. – Képviselői általában abból a csillagászati–kronológiai ellentmondásból indulnak ki, hogy az 1582-i XIII. Gergely p. által kezdeményezett →naptárreform során a →julián naptár bevezetése, Kr. e. 46 óta eltelt időszak által megkívánt 13 napos kiegészítés helyett csak 10 napot toldottak be. E feltételezést a korabeli írott források, építészeti emlékek és tárgyi (régészeti) leletek csekély számával, vélt hiányával igyekeznek bizonyítani. Az elmélet-típus megteremtője, Heribert Illig a 614–911 közötti 297 év betoldását állítja, amivel tagadja Nagy Károly frank király, római császár, Nagy Alfréd angol király, Bizáncban a →képrombolás és sok más történelmi személyiség létezését, ill. esemény bekövetkeztét. – A ~-elmélet magyar hívei a kazárok és az avarok létének tagadásával kedvező lehetőséget találtak a hun és magyar történelem hézag nélküli összeillesztésére és az Árpádoknak a hun (Attila) dinasztiától való származása elfogadtatására. Hunnivári Zoltán a magyar történelemben 200 éves időcsúszást, Anatolij Tyimofejevics Fomenko Oroszországban 1000 évnyi hézagot feltételez. – Az elmélet számos nehezen fenntartható állítással próbálja magyarázni a kor írott és tárgyi dokumentumainak állítólagos későbbi hamisítását (pl. azt, hogy hogyan másolhatták le kb. 80 példányban Einhard Nagy Károly életrajzát, hogyan kerülhettek be egymástól több száz kilométerre fekvő kolostorok névjegyzékeibe azonos személyek nevei, miért tűnnek korukat megelőzőnek a Karoling kor építészeti emlékei), és elhallgatja a nyilvánvaló képtelenségeket (pl. azt, hogy kik és hogyan juttatták be a Karoling-kori – az elmélet szerint ugyancsak később keletkezett – sírokba a hiányzó évszázadokban vert, az elmélet szerint utólag hamisított pénzérméket). – A történelmi ellenérveken túl kétséges a csillagászati–kronológiai érv is, mivel bizonyított, hogy már Kr. u. 325: a →niceai zsinaton foglalkoztak az akkor 3 napos időcsúszással, még ha vsz. korrigálásának nincs is írott bizonyítéka. Az elméletre, tudománytalansága miatt a m. tört. munkák nem reflektáltak. Ba. J.

Illig, Heribert: Das erfundene Mittelalter. Die größte Zeitfalschung der Geschichte. Düsseldorf, 1974. – Uő.: Kitalált középkor, Bp. 2002. – Rubicon XIV. évf. (2003) 5. (A ~ cáfolatai.)