Magyar Katolikus Lexikon > K > kisszebeni Egyházatyák oltára


kisszebeni Egyházatyák oltára: Középső, faragott része vsz. a →Szent Anna-oltárok Mesterének műve. Főszobrait átmázolták és átfaragták, a predella 3 domborműve közül Krisztus félalakja bántóan modern, János evang-é feltűnően suta, Szt Ambrus arcvonásai távolabbról Riemenschneider modorát idézik, ami bizonnyal az újkori beavatkozás eredménye. Problematikus az oltárarchitektúra hajdani szerkezete is; kérdéses, hogy az újabb kompozíció átvett-e a régiből motívumokat, díszítőelemeket. Ha igen, akkor a szekrény felső részét ékesítő ágfaragványok érdemelnek nagyobb figyelmet. Logikusan következnek ezek az Anna-oltár díszítményei után: a 2 előbbi gótikus szamárhátív helyét itt reneszánsz ízléssel hajlított félkör foglalja el, s e félkörívet ugyanolyan egymásba fonódó gótikus ágfaragványok töltik ki, mint a korábbi szamárhátíveket. Mai állapotában a ~t a Szt Anna-oltárok Mestere művei közé illeszteni eleve hipotetikus. - A ~nak szárnyain 1500 k. készült 8 db 72 x 35 cm-es táblakép látható, rajtuk Szt Márton, Erazmus, Miklós és szt pp-ök.  **

Radocsay 1955:358; 1967:112.