Magyar Katolikus Lexikon > K > királyné koronázása


királyné koronázása: Törvény nem rendelkezett a ~ról, de szokásjog alapján a magyar kirnét is megkoronázták. Módja: az esztergomi érs. a →Szentkoronát a kirné jobb vállához érintette, kezébe adta a királyi almát és pálcát, s fölkente; ezután a veszprémi pp. mint →királynéi kancellár fejére helyezte a házi koronát. - A kirné nem tett koronázási esküt, hitlevelet sem adott ki, s nem volt államhatalmi jogköre. Jegyajándékként birtokokat, javadalmakat kapott, ebből saját udvart (kirnéi udvar) tarthatott, melynek fő tisztségviselői valóságos bárók voltak. A nemzet az ogy-en külön ajánlott föl koronázási tiszteletdíjat a kir. és kirné számára, melyről az 1563:2. tc. külön rendelkezett; értéke III. Károly kir. (ur. 1711-40) után 25-50 ezer aranyforint. - I. Ferenc (ur. 1792-1835) felesége, Mária Ludovika 50 ezer Ft koronázási ajándékát fölajánlotta akad. céljaira (→Ludovika Akadémia), I. Ferenc József (ur. 1848-1916) és Erzsébet kirné koronázási ajándékaikat 1867: az 1848/49-es honvéd rokkantak számára ajánlották föl. H.Lá.

Décsy Sándor: A m. kirnék jussai. Pest, 1795. - Földváry Gábor: A m. kirnék koronázásának kezdete. H.é.n. - Kollányi 1901.