Magyar Katolikus Lexikon > K > királyi adomány


királyi adomány: a középkori magyar jogban a nemesség megszerzésének eredeti módja. - Ha a kir. valakinek bármilyen adományt tett, ezzel az illető nemessé vált. Az adománylevélben nem kellett benne foglaltatni a nemesítésnek, mert ez magától értetődő volt. - A kir. a személye és koronája iránt tanúsított hűség megjutalmazására már a 12. sz. óta tett adományt. Ezek az adományozások a 13. sz: oly nagy arányban folytak, hogy elterjedt a nézet, hogy minden nemesi birtok eredetileg a kir-tól, ill. a koronától eredt. Mindaddig, amíg a kir. bőségesen rendelkezett saját tulajdonú földdel, a ~ ebből történt. Később már inkább csak azok a jószágok voltak eladományozhatók, melyek →magszakadás v. →hűtlenség révén visszaszálltak a koronára. A ~ lehetett tiszta és vegyes, teljes és peres ~ (→királyi jog) . - A →nádor mint a kir. helyettese rendelkezett adományozási joggal. Ez a jog vsz. Hunyadi János kormányzósága (1446-52) idejére vezethető vissza, aki 32 telekig adományozhatott. A nádori adomány is csak eddig a határig volt érvényes. Tilos volt nagyobb jószágot ilyen adományozás céljából részekre bontani. Ugyanazt a személyt a nádor csak egyszer adományozhatta meg, és csak olyan jószágokból, melyek már tényleg visszaszálltak a koronára. A nádori adomány nem nemesített, és a nádor csak nemesnek adományozhatott. Csak tiszta adományt tehetett. A nádori adományról köteles volt a →Magyar Kamara 1 éven belül a kir-nak jelentést tenni az adomány érvénytelenségének terhe mellett. - A tiszta adományt a kir-tól kapták csupán érdemekért, a vegyes a szolg-okon kívül bizonyos pénzösszegért is elnyerhető volt. Az újabb korban az adomány legtöbbször így történt, s tulajdonképpen adásvételi szerződést pótolt a kamara és az adományos között. A kamara kezelésében levő jószágok vevőinek azért volt kívánatos még a 18-19. sz: is az ingatlanoknak kir. adománylevéllel való átruházása, mert a vegyes adomány is nemesített és a kir. adománylevél a legjobban biztosította a jószágot megszerzőnek a tulajdonjogot. - Az adomány teljes, ha az adományos olyan jószágot kapott, mely nemcsak jogilag, hanem tényleg is a koronára szállt, úgyhogy ő a kir. kezéből szerezte meg azokat; peres, melynek tárgya még nem volt a kir. kezén, hanem idegen kézből kellett azt az adományosnak per útján megszereznie. A kir. tehát itt olyan ingatlant adományozott el, mely csak jogilag szállt a koronára, de tényleg még nem volt a birtokában. A perben az adományosnak arra a jogcímre kellett hivatkozni, melyen a ~ban részesült. Az adományos (donációs) perek gyakoriak voltak, és azzal kezdődtek, hogy az adományos a birtokban ülőnek ellentmondása miatt nem juthatott hozzá a ~hoz. Ilyenkor az adományosnak kellett bizonyítani a birtokhoz való jogát, azt, hogy az előző birtokosnak magva szakadt, v. hogy hűtlenségbe esett. - A ~ jogcíme az a jog, melynél fogva a jószág visszaszállt a koronára, ezért újra eladományozható volt. A Hármaskönyv és a későbbi jogfejlődés szerint a ~ jogcíme lehetett magszakadás, hűtlenség, királyi jog, →új adomány, →királyi beleegyezés. - 1841. II. 25: a 2685/185. sz. kir. rendelet előírta, hogy az olyan javadalmak megüresedését, melyek kir. legfelsőbb adományozás alá, valamint a közalapok, a m. kir. udvari kamara, az udvari haditanács, a bányászati kamara, a sz. kir. városok és valamely község kegyurasága alá tartoznak, közhírré kell tenni, s az attól számított 6 héten belül lehet pályázni a javadalom betöltésére. 88

Eckhart 1946:329, 346. - Álbu Mózes: A ~rendszer története- jogi szervezete- és hatásáról értekezése. 1875. (Dissz.) - Korponay Sándor: A ~ból származó magyar róm. kath. egyh. beneficiumok vagyonjogi állása. Bp., 1925. (Dissz.) - Szabó István: A m. kir. javadalomadományozási joga. Uo., 1927. (Dissz.) - Tordy Géza: A kir. által adományozott ingatlanok természete Mo-on. 1929. (Dissz.) - Balogh-Gergely 1993.