Magyar Katolikus Lexikon > K > kilenc hős


kilenc hős: a pogányság, az Ószövetség és a kereszténység 3-3 nagy alakja, akiket mint az igazságosság és a jog őreit együtt ábrázoltak: az ókorból a trójai Hector, Nagy Sándor, Julius Caesar; az Ószövetségből Józsue, Dávid, Makkabeus Júdás; a ker. középkorból Artur király, Nagy Károly, Bouillon Gottfried. - Ábrázolásuk a világi műv. ter-ére korlátozódik. Már a 13. sz. fr. udvari költ-ben a lovagi erények példaképei. A képzőműv. a 14. sz-tól ábrázolta őket, főként tanácsházak (Köln, Lüneburg, Osnabrück, Hamburg stb.) és szökőkutak díszítéseként (Nürnberg, Hildesheim). A késő kk-ban társították hozzájuk a →kilenc hősnőt, kiknek ábrázolását az egyh. műv. is átvette. **

Kirschbaum II:235. - Sachs 1980:266. - KML 1986:178.