Magyar Katolikus Lexikon > K > kifüstölés


kifüstölés: faodúban vagy földbe vájt üregben lakó vadakra alkalmazott →hajtóvadászat. A vadász célja, hogy a begyújtott tűz füstjével a vadat kizavarja, s menekülése közben foglyul ejtse. Leginkább rókát, borzot fognak így akkor, ha kiásni v. kihúzni nem tudják. - Ha több járata van a rókának, a főbejáratot kivéve valamennyit betömik, a főbejárat száját kitágítják, s gazból, száraz marhaganéjból, rongyból tüzet raknak. Egy másik járaton is hagynak egy kis rést, hogy a huzat a füstöt behúzza. Olykor a tüzet deszkadarabbal be is fedik. A menekülő rókát a lyuk szájánál hurokkal csípik el, v. futtában elütik. Ha a róka a füsttől a lyukban elkábul v. megfullad, horoggal húzzák ki belőle. **

MN II:35.