Magyar Katolikus Lexikon > K > keresztjáró napok


keresztjáró napok (lat. feriae rogationum, rogationes, litaniae minores): →áldozócsütörtök előtti hétfő, kedd, szerda, testi-lelki javakért könyörgő, imádságos napok. - Galliában Vienne környékét az 5. sz. közepén sok természeti csapás érte, ezért 469: Szt Mamertus pp. a Mennybemenetel előtti 3 napra böjtöt, körmenetet és imádságokat rendelt a szorongatások megszűnéséért. A szokást Gallia más egyházmegyéi, a 6. sz: Hispánia, majd Itália, a 9. sz: Germánia is átvették. - A ~ szert-ára hatott a →búzaszentelő körmenet. - A zászlós körmenetet kereszt vezette, résztvevői zsoltárokat, litániákat énekeltek. Kezdetben a ~nak külön miséje volt. 3 napos böjtöt tartottak, stációs tp-okat látogattak, hosszú részleteket olvastak a Szentírásból. Aki tehette, bőkezűen adott alamizsnát. - A róm. szert-ban a II. Vat. Zsin-ig a nép egy tp-ban gyülekezett, körmenetben vonult egy másik tp-ba, ahol bemutatták a szentmisét. Útközben tp-oknál, feszületeknél megálltak, énekeltek, imádkoztak. - Mo-on falvakban a tp-ból a falu végén álló keresztekhez vonult a körmenet, innen a ~ elnevezés. - A szepesi prépostsági zsin. (1460) szerint: „Az esztergomi egyház szokása szerint a préposti tp-hoz egy ném. mf-nél közelebb levő pléb-k plnosai a ~ hétfőjén vonuljanak zászlós, ünnepi körmenettel a Szt Márton tp-hoz, majd e tp. körmenetével együtt menjenek le a Szűz Mária tp-hoz és jöjjenek vissza. A mf határai Lőcse, Mandorf, egészen a Porcerborg nevű hegyig, majd a Hernád folyó és az erdő menti falvak. A ~ idején tilos a tánc.” (XLI.) - A II. Vat. Zsin. után a ~ helyett az esztendőben elosztva vannak ún. könyörgő napok: jan. 1: a békéért; farsangvasárnapon: az éhezőkért; ápr. utolsó vasárnapján: jó termésért; aug. utolsó vasárnapján: hálaadás a termésért. - A m. népi kalendáriumban a ~ befogásra és tűzgyújtásra dologtiltó napok. **

Péterffy I:209. - MN IV:277. - Radó 1961:1257. - A MKPK 1971. VI. 16-i rendelkezése