Magyar Katolikus Lexikon > K > keresztelés ideje


keresztelés ideje: 1. A hatályos kánonjog szerint a szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy gyermekük már az első hetekben elnyerje a keresztséget (867.k. 1.§). Ha a gyermek halálveszélybe kerül, haladéktalanul meg kell keresztelni (uo. 2.§). Ahhoz, hogy a gyermeket megengedetten kereszteljék meg, szükséges, hogy legalább az egyik szülő v. aki a szülőt törvényesen helyettesíti (pl. gyám) beleegyezzék, s hogy megalapozott remény legyen a kat. nevelésre. Ha ez utóbbi teljesen hiányzik, a keresztséget a részleges jog előírásai szerint el kell halasztani (868.k. 1.§). A kat. neveléssel kapcsolatos biztosítékok terén „elegendőnek kell tekinteni azt az ígéretet, mely megalapozott reményt ad arra, hogy a gyermeket a ker. vallásban fogják nevelni” (Hittani Kongregáció: Pastoralis actio instrukció 31., AAS 1980:1154.). - Az elhalasztás „semmiképpen sem jelenti azt, hogy az Egyh. inkább akarja v. rendes megoldásnak tekinti a keresztelés elhalasztását” (uo). - Az esztergom-bpi főegyhm. zsinata szerint (1994) a keresztelést „nem szabad elhalasztani azokban a rendkívüli esetekben, amikor a szülők - még ha nem is kat-ok - vallási okból kérik gyermekük keresztelését, és kijelentik, hogy a gyermek kat. nevelésével egyetértenek, de azt maguk nem tudják vállalni. Ilyenkor más hívő kat-nak kell vállalnia ezt a feladatot, kifejezetten és a szülők beleegyezésével, mégpedig olyannak, aki az adott település polgári határain belül lakik. Ez a személy lehetőleg a keresztszülő legyen, de lehet a család egy ismerőse v. rokona is, aki egyébként a keresztszülőség feltételeinek megfelel (24.§).” - 2. A keresztséget rendes formájában is bármely napon ki lehet szolgáltatni. Mégis ajánlott, hogy a keresztelést vasárnap v., ha lehetséges, húsvét vigíliáján végezzék (856.k.). E.P.

Péterffy I:294. - CCEO 1990:686.k. - Erdő 1991:340. - EBFZS 1994:56.