🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > keresztcsőrű
következő 🡲

keresztcsőrű (Loxia curvirostra): az éneklő verébalkatúak redjébe, a pintyfélék családjába tartozó madárnem. Jellegzetessége a csőre, melynek két kávacsúcsa keresztezi egymást. – Kis számban költ az ország nyugati tájain lévő lucosokban, nyári és téli vendégkent viszont bárhol megjelenhet. Egyes években inváziószerűen érkezik, ilyen tömeges beözönlesei voltak 1990 és 1997 nyarán. A párok évente kétszer költenek, az első alkalommal nagyon korán, akár már januárban. A fenyőfa magas ágán épült fészekben 3–4 fiókat nevelnek. Ezek csőre ekkor még egyenes, a fenyőtobozok pikkelyeinek bontogatására alkalmas keresztben álló csőrüket csak a kirepülés után kapják meg. Ekkor a család egy ideig meg összetart, a szülők etetik őket. A keresztcsőrű fő tápláléka a lucfenyő magja, melyet a tobozokon gyakran fejjel lefelé kapaszkodva fejti ki. Hangja jellegzetes ismételt „gip-gip” kiáltás. – Ritka vendég Mo-on a szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera). Mindkét faj védett. – Lásd MKL VI:563. S.E.