keresztbetett karok (lat. manuum cancellatio): a teljes önátadás jele. - K-ről terjedt el. A lehajtott fej és a ~ az alázat és az Isten felé (befelé) fordulás kifejezője. Jelzi, hogy az ember mindenét (testét, lelkét, képességeit, erejét, vagyonát) átadja Istennek. A kk. lat. szert-ban a →konszekráció után fordult elő. Később a szentmisében csak a karth-ak tartották meg. A monasztikus rendekben a fogadalomtételkor szerepel. - A stigmákkal a ferencesek címerében látható. A Szentlélek jegyese-képeken Mária ~kal áll, karjain a galambbal (→Mária ábrázolás) - A Szentírásban Jákob a karjait keresztbe téve adta az áldást József két fiára, hogy az idősebb fiú, Manassze helyett a kisebbik, Efraim kapja az elsőszülöttnek járó áldást (vö. Ter 48,8-20) **

Radó 1961. I:43.