Magyar Katolikus Lexikon > K > kerület


kerület: 1. (ném. Distrikt) közigazgatási területi beosztás. - a) a →vármegyerendezésig a székek önállóságával bíró közigazgatási egység, pl. Hajdú ~, Jászkun ~, Királyi ~, Nagykikindai ~. - b) A vármegyei követek 1802-ig 4 ~re osztva tanácskoztak, 1868-ig →kerületi táblákban bíráskodtak. - c) Az →önkényuralom idején a vm-rendszert fölszámolták, helyette több vm-t egyesítő ~eket alakítottak. - d) egy város belső, közigazgatásilag részben önálló része (pl. 2000: Bp. 23 ~re van fölosztva). - e) a rendőrség államosításakor megszervezett másodfokú hatóság: bp-vidéki, debreceni, miskolci, pécsi, szegedi, székesfehérvári és szombathelyi rendőr~. Számukat később 5-re csökkentették, a 6500/1931 ME. rendelet megszüntette. - 2. mértanban a sík- v. térbeli idom határvonala; egyenes v. görbevonalú részekből áll, ezek az illető idom oldalai, az oldalak hosszúságának összege a ~. 88

Új Idők lex.VIII:3792.