Magyar Katolikus Lexikon > K > kenotáfium


kenotáfium (a gör. kenotaphion szóból): üres sír. - 1. az ókorban ismeretlen vagy távoli helyen eltemetett személyek jelképes síremléke. - 2. az Egyházban vértanúk és szentek emlékhelye (nem sírja!). Sajátos keresztény értelemben ~ a föltámadott Krisztus sírja: →Szent Sír. - Az →ismeretlen katona sírja is ~. **

Onasch 1981:192.