Magyar Katolikus Lexikon > K > katonavértanúk


katonavértanúk: 1. tág értelemben a haza védelméért életüket áldozó harcosok (→hősi halott). - 2. szoros értelemben a →harcban segítő szentek egy csoportja. I. Jusztinianosz (ur. 527-565) korában lettek népszerűek, ami összefüggésben állhat a cs. hadjárataival. A római S. Vitale palotakápolna apszismozaikján a vt. katona, Vitalis koszorúját Krisztusnak nyújtja (tiszti egyenruhája kiemeli az udvari stílus jegyeit). - A ~k legismertebbjei Szt Sebestyén és Szt Flórián, sajátos alakja Szt Johanna. →Mór és társai, →tízezer vértanú **

Vanyó 1988:90.