Magyar Katolikus Lexikon > K > katolikus iskolák államosítása


katolikus iskolák államosítása: a →kommunizmus Egyház-ellenes elveinek egyik legfontosabb következménye. - 1. Mo-on 1948: 6505 kat. egyh. isk. működött. Az államosítás az áll. kezébe akarta adni a nevelést és oktatást, de úgy, hogy az áll. irányítás mellett a tanerők a helyükön maradjanak. Az országos ellenállás letörésére VI. 3: a Magyar Kommunista Párt (MKP) megrendeztette a →pócspetri pert. VI. 4: az MKP Pol. Biz-a a ~nak előbbrehozataláról döntött. VI. 5: felekezeti tanítók „küldöttsége” kérte Dinnyés Lajos min-elnöktől a felekezeti isk-k gyors államosítását, a nevelők anyagi helyzetének javítását, az isk-épületek helyreállítását, a „klerikális reakció demokráciaellenes politikájának leleplezését” (e küldöttség felállításáról az MKP államosítási biz-a V. 31: döntött). VI. 7: Mindszenty József esztergomi érs. (1945-74) körlevelében könyörgő sztmisét és harangozást rendelt el az isk-k államosítása napjára. A pp-kari konf. elhatározta, hogy egyhm. pap, szerz. és szerznő az államosított isk-ban ig., tanári, tanítói állást nem vállalhat (a hitoktatásra nem vonatkozott a tilalom). VI. 11: a 6500/1948. sz. kormányrendelettel zárolták a nem áll. isk-k és tanulóotthonok épületeit és fölszerelését. VI. 12: a kat. ppi kar a 2343. sz. kánonra hivatkozva kiközösítette az isk-k államosítását megszavazó ogy. képviselőket, ill. a végrehajtásban közreműködőket. VI. 14-15: a ref. egyh. V. bpi zsinata elfogadta az előzetes megállapodást a ~ról. - VI. 16: a MKP erőltetésére az ogy. 230:63 arányban megszavazta az 1948:33. törv-t a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában. - A ~ előtt, az 1946/47-es tanévben Mo-on volt: a) El. isk. 2908. Ebből 1164 r.k. (2 fiú, 1 leány, 1161 közös) 1826 tanítóval, 97.393 (49.764 fiú és 47.628 leány) tanulóval; 47 g.k. 72 tanítóval, 4129 (2075 fiú és 2054 leány) tanulóval; 5 egységes (r.k. és g.k.) népisk. 8 tanítóval, 429 (220 fiú és 209 leány) tanulóval. - b) Polg. isk. volt 364. Ebből 86 r.k. 657 (113 ffi, 544 nő) tanárral, 8815 (1778 fiú, 7037 leány) tanulóval (14 ref., 1 ev., 6 izr. isk.). - c) Óvónőképző volt 4. Ebből 3 r.k. 37 tanárral (3 ffi, 34 nő) 279 tanulóval. - d) Tanító(nő)képző és líceum volt 58. Ebből 31 r.k. 410 (74 ffi, 336 nő) tanárral, 6133 (735 fiú, 5398 leány) tanulóval; 1 g.k. 16 (13 ffi, 3 nő) tanárral, 253 (144 fiú, 109 leány) tanulóval; továbbá 8 ref., 3 ev., 1 izr. tanítóképző. - Gimnázium volt 175. Ebből 49 r.k. 899 (648 ffi, 251 nő) tanárral, 13.801 (9516 fiú, 4285 leány) tanulóval; továbbá volt 24 ref., 11 ev., 4 izr. gimn. - Mezőgazd. középisk. volt 37. Ebből 5 r.k. 65 (20 ffi, 45 nő) tanárral, 440 (152 fiú, 288 leány) tanulóval; továbbá 2 ref., 1 ev. - Ipari középisk. volt 25. Ebből 5 r.k. 93 (11 ffi, 82 nő) tanárral, 810 (810 leány) tanulóval; továbbá 2 izr. isk. - Keresk. középisk. volt 73. Ebből 12 r.k. 143 (74 ffi, 69 nő) tanárral, 1886 (843 fiú, 1043 leány) tanulóval. - 1948. VII. 1: és VII. 5: iskoláik mentesítése érdekében Sárközi Pál OSB pannonhalmi kormányzó apát, Sík Sándor Piar rfőn., Borbély István SJ tartfőn. és Endrédi Vendel OCist zirci apát tárgyaltak Ortutay Gyula kultuszmin-rel (1947-50), eredménytelenül. Amikor a titokban tartott tárgyalásokat Mindszenty József bíb-érs. (1945-73) megtudta, elhatárolta magát és a ppi kart e magánvállalkozástól. - 2. Csehszlovákiában 1919-38: az egyetlen m. tanítási nyelvű egyh. isk. a komáromi bencés gimn. volt; 1945: a →kassai kormányprogram minden m. nyelvű isk-t megszüntetett. - 3. Romániában az egyh. isk-kat 1948. VIII. 3: államosították. →Állam és Egyház közti megállapodás 88

M. stat. zsebkv. 1948:244. - A felszabadulás utáni ogy-ek közokt. és ped. vonatkozásainak repertóriuma. Összeáll. Jáki László. Bp., 1965. - Az okt. egységesítése, demokratizálása, államosítása 1777-1973. Bibliogr. Szerk. Dobicz János. Bp., 1974. - Arató Ferenc: Az államosítás tört. vál. bibliogr-ja. Uo., 1976. - Baranyai Művelődés 1988. (Kerekes Imre: Az ~) - Balogh-Gergely I:275.