kassai főoltár, 1474-1485: kettős szárnyasoltár a →kassai dómban. - A ~ 8 x 6 táblaképe a Boldogságos Szűz Mária életét, Árpádházi Szt Erzsébet legendáját, a passiót ábrázolja a föltámadással. - 1. A teljesen zárt (az oltárszekrény nem látható) oltár képein az alsó sorban: Mária templombamenetele, eljegyzése, az angyali üdvözlet, látogatása Erzsébetnél; a középső sorban: Jézus születése, körülmetélése, a Háromkirályok, bemutatás a templomban; a felső sorban: betlehemi gyermekgyilkosság, menekülés Egyiptomba, a tizenkétéves Jézus, Mária halála. - 2. Ha a ~ két szárnya van nyitva (az oltárszekrény nem látható), akkor 3 sorban a 24 képen: bevonulás Jeruzsálembe, a templom megtisztítása, utolsó vacsora, lábmosás, megérkezés a Getszemáni kertbe, vérrel verítékezés, Júdás csókja, Jézus elfogatása, Kaifáshoz hurcolják, útközben ütlegelik, Kaifás előtt, Pilátus előtt, Pilátus elítéli, ostorozás, tövissel koronázás, csúfolása, kereszthordozás, keresztrefeszítés, meghal a kereszten, levétel a keresztről, pokolraszállás, temetés, föltámadás. - 3. Amikor a 2. pár szárny is nyitva van (az oltárszekrény látható), akkor 3 sorban 12 képen Árpádházi Szt Erzsébet életének eseményei láthatók: születése, eljegyzése, imádsága, a beteget (Krisztust) befekteti az ágyába, wartburgi lakomán, búcsúja a férjétől, kiűzik a várból, sárba löki a koldusasszony, beteget fürdet, ápol, halála, elevációja (testének kiemelése a sírból a szentté avatás alkalmával). - A ~ szekrényét 2 karcsú pillér 3 fülkére tagolja, melyeket baldachin koronáz. A központban 3 főszobor: középen a Bold. Szűz Mária a gyermek Jézussal, két oldalán a 2 Erzsébet: balról Zakariás felesége, Ker. Szt János anyja, jobbról Árpádházi Szt Erzsébet. Rangkülönbségüket eltérő magasságuk jelzi: Mária fél fejjel emelkedik a két Erzsébet fölé. - A szobrok 1474-85: készültek, mesterük a kor eu. plasztika-formakincsét jól ismerte, s annak elemeit, motívumait kulturált ötletességgel alkalmazta a ~ főalakjain. - A predella és a szekrénytalapzat homlokzati díszítményét 1474-77: más mester faragta, mint a főszobrokat. A predella 2 szélső mezőjét dúsan faragott, késő gótikus lombornamentika fedi. E díszítmény előtt egy-egy hosszú ruhás angyal lebeg, a szőlőlevél-koszorúval övezett középső térben a sírjából kiemelkedő Krisztus (imago pietatis), kétoldalt Mária és János evang. háromnegyed-alakja. - Az oltárszekrény alsó mezején (posztamens) az →okos és balga szüzek virágkelyhekből kiemelkedő félalakjai. - Az 1896-os felújítás során a ~ neogótikus oromzatot kapott: a feszület két oldalán a Fájdalmas Anya és Szt János evang. szobrai. - A ~ egyik oromzati figurája 1817: leesett, ezért egész pártázatát leszedték. A faragványok részben a sekrestye kamrájába (v. az egyik mellékkpnába), részben magánkézbe kerültek. 1846: az orvosok és természetbúvárok kassai gyűlése alkalmával megtisztították. 1896: a ~t szétszedték, s a dóm felújítása után állították a helyére. Elkészültek a szekrény oldalait ékesítő új szobrok, s fölcserélték a szárnyképek sorrendjét. A szobrok, képek sérülés nélkül vészelték át a regotizálást. - A ~t a II. vh. bombázásai miatt szétbontották, s szobrait és festményeit elmentették. A szobrok alig sérültek, képei viszont súlyos, lassan és nehezen helyrehozható károkat szenvedtek. Szobrait a háború befejeztével 2 részletben restaurálták, majd 1957: újra fölállították eredeti helyén. **

Radocsay 1967:63.