Magyar Katolikus Lexikon > K > kassai dóm


kassai dóm: a →kassai püspökség Árpádházi Szt Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. - Az első, egyhajós tp. 1257 e. épült, szintje a mai ~ szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402: kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szt Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. - Az új tp. építését a 14. sz. végén kezdték és a 15. sz. elején fejezték be. Tűzvész és a Hernád áradásai miatt többször javították, belső berendezését cserélték. 1857-63: felújították, majd 1877-96: →Steindl Imre tervei szerint úgy „javították ki” a régi mesterek „hibáit”, hogy helyenként az alapokig lebontották, elrendezését megváltoztatták. Ezért a kutatásnak a régi fényképek és fölmérések alapján először azt kellett föltárnia, hogy egyáltalán mi maradt meg a kk. épületből. - Az első építőmesterek a D-no-i →Parler-körből érkezhettek. Lehetséges, hogy a Szepességben (Lőcsén) is feltűnt kőfaragók jutottak el Kassára. A ~ tervezésénél és építésénél a kereszt alaprajz mellett fontos feladat volt a kéttornyos homlokzat. A mesterek a két, négyzetes alaprajzú tornyot belefoglalták az épület tömegébe. A tornyokhoz fiáléval koronázott támpillérek járultak, s fiálék teremtenek átmenetet a nyolcszögű felső emeletek alapjánál is. - A két oldalsó mellékhajóportált leveles fejezetekkel díszített, pálcatagos béllet, szamárhátívbe futó záradék, karéjos vak kőráccsal díszített timpanon jellemzi. A Ny-i középső bejáratnak is alapvető eleme a mély, szoborfülkés bélletű, egyenes szemöldökű, konzolos kapu, melynek timpanonja a konzolos keretelésforma és az egyenes szemöldök közé illeszkedik. A kapuzat 2 oldalán fiálecsoportok, közöttük pártázatos zárófal vízszintes lezárással. E párkányról újabb fiálék függnek szamárhátíves keretelésű vimpergát fogva közre. - A Ny-i kapu timpanonján Krisztus az Olajfák hegyén és az Atyaisten félalakja, a koronázó rész domborművei a Pietà és a Veronika kendője. Az É-i portál 3 felső reliefjén a Keresztrefeszítés faragásmódja, az arctípusok, a kereszt alatt összeroskadó Mária ruhájának redőzete cseho-i kőfaragót sejtetnek (prágai Tyn-tp). A Ny-i kapu jelenetsorát vsz. a Szt Vér-ereklyére utaló passió-ábrázolással tervezték. Az É-i kapun kapcsolatot teremtettek a Szt Erzsébet élete és az utolsó ítélet ábrázolása között azáltal, hogy a második eljövetel, a keresztrefeszítés ábrázolását összekapcsolták Erzsébet legendájának az irgalmasság cselekedeteit példázó jelenetsorával. - A D-i kereszthajó homlokzata elé eredetileg 3 oldalán nyitott előcsarnokot építettek, földszintjén függő záróköves, szabad bordás csillagboltozattal, emeletén ugyancsak csillagboltozatos Mátyás-oratóriummal. Az oratóriumhoz kettős menetű, áttört pálcákból szerkesztett csigalépcső, ún. királylépcső vezet. A D-i kereszthajó-homlokzat kettős kapuzata két, karéjos kőrácsokkal bélelt, konzolos ajtónyílás, melyeket csúcsba futó, áttört oromzatos architektúra, és efölött lebegő, karéjos oromzatok foglalnak össze. A kompozíció lényeges elemei a függőkonzolokon lebegő fiálék, a levélcsomókként stilizált konzolok, melyek a Ny-i és É-i kapuzaton is megjelennek. - A ~ belső terének alakításakor a kereszthajószárak árkádíveinek és a hajóárkádoknak szélesen nyíló, félkör- v. szegmensíves formát adtak. A pillérek egyszerű, fejezet nélküli pálcatagolása áthajlott az árkádívekbe, fölemelkedett a boltozat indításáig. A főhajó falainak összefüggő síkját így csak szerény övpárkány törte meg. A prágai mesterek közvetlenül a boltozatok elkészítése előtt, vsz. az 1420-as években elhagyták a kassai építkezést. A kereszthajó és a Ny-i főhajószakasz ablakkőrácsain merev, ívelt háromszögekből összetett formák jelentek meg (a bécsi építőműhely jellegzetes motívuma), a belső támrendszer által meghatározott, széles, közel négyzetes szakaszokat a centrális jelleget hangsúlyozó, kupolaszerűen magas →csillagboltozatokkal fedték le. - A ~ berendezése több korszak emlékét őrzi. A keresztelőkút a 13. sz-ból való. A főoltár 48 táblaképből épített, kettős szárnyasoltár, központi szekrényében a Bold. Szűz Mária, a bibliai és az Árpádházi Szt Erzsébet szobrai (→kassai főoltár). -

Mellékoltárok. 1470/80: készült a Mária halála-, 1516: a Mária látogatása- (→kassai Vizitáció-oltár), a 19. sz. végén a Rákóczi-kripta fölötti Szt István és Szt József-oltár, a 20. sz. elején a →kassai vértanúk oltára (ereklyéikkel). - Falképek. A D-i mellékszentély Föltámadás-képe 1420/30: a gótika legkiemelkedőbb falfestészeti emléke: lila és okker alapszínű, inkább hideg színkezelésű festmény (Radocsay szerint a gurki Köpenyes Mária párhuzama). Alkotója ismeretlen. E képpel szemben látható az 1430/40: készült Apostoli hitvallás ábrázolása: az ap-ok mondatszalagjain a hitvallás minuszkulás szövege, fölöttük mandorlában Krisztus. A mandorla alatt Mária és Ker. Szt János (→deészisz). 19. sz. végi az É-i bejárat fölötti íven Rákóczi Ferenc életpályáját ábrázoló falkép. - A szentségház a főhajóban a szentély szélén áll, 15. sz., közepén kifaragott, 16 m magas. Mellette középen a mennyezetről függ a →Napbaöltözött Asszony sugárkoszorús szobra, mandorlájában a →Lorettói litánia jelképei. - A D-i, a Mátyás-oratórium kőkorlátjánál áll a 15. sz. első feléből származó →kassai kálvária, Krisztus, Mária és János szoborkompozíciója. - A ~ Ny-i oldalán az orgonakóruson magyar sztek és kir-ok 15. sz. szobrai: Szt István, László, Imre és Szt Márton. Az 1890-es évekből valók Károly Róbert, Mátyás, Zsigmond és Nagy Lajos szobrai. - Országos ünnepség keretében a Szt István kpna alatti kriptában helyezték örök nyugalomra az 1906: Rodostóból hazahozott II. Rákóczi Ferenc fejed-nek, hozzátartozóinak (anyja, Zrínyi Ilona és József fia) és társainak hamvait. -

2. búcsújáró hely. Az első ~ Szt Vér ereklyét őrzött. A mai ~ kegyképe a DNy-i kpnában a máriapócsi könnyező Szűzanya másolata. A hagyomány szerint 1697. I: a közeli Barcán festették, amikor a képet Eleonóra csnő kérésére Bécsbe szállították. A jezsuiták által készített 3 másolat közül egyet a ~ba vittek, s a leckeoldalon a főoltár közelében helyezték el. Mai helyére a ~ 1877-96-os restaurálásakor került, amikor a pócsi képet egy neogótikus oltárépítmény keretében összeépítették Czottmann Bertalan kassai patikárius fogadalmi táblaképével, amelyet a rajta látható különféle betegségeket gyógyító szentek tiszt-ére 1516: ajánlott fel. A votívkép kultusz-, hely- és várostörténeti vonatkozásai miatt páratlan jelentőségű. **-B.G.

Genthon I.-Szentiványi Gy.: Abaúj-Torna vm. és Kassa műemlékei. Bp., 1935.