Magyar Katolikus Lexikon > K > kapuvári pünkösdi kivégzések


kapuvári pünkösdi kivégzések, 1919. jún. 8.: a vasutassztrájkkal kapcsolatos Sopron vármegyei megtorlások egyike. - Pintér Pál csendőrőrmester VI. 6: polgárőrséget szervezett, VI. 7: népgyűlést tartottak a vörös zsarnokság ellen. VI. 8: fegyvereseivel Kapuvárra érkezett Szamuely Tibor. Kb. 40 ellenforradalmárt fogdostak össze, homlokukra szegezett pisztollyal kihallgatván pünkösd vasárnapján a Főtéren a tp. előtti hársfákra fölakasztották: Reszt József kórházgondnokot, Steiczer Pál molnármestert, Pintér Pál járásőrmestert (akinek kötele elszakadt, kegyelmet kért, de újra nyakára tették; haláltusája közben hóhérai összeszurkálták), Szalay Béla kávéháztulajdonost, Mesterházy Zsigmond postamestert és Schemmek Károly polgárt. Az akasztásokat a kiterelt lakosság (köztük kisgyermekek) előtt hajtották végre. Egy menekülő tiszthelyettes után hajtóvadászatot rendeztek, amikor utolérték, agyonverték. (1920: a hóhérok közül a 2 elfogottat 15-15 é. fegyházra ítélték.) 88

K. múltja és jelene. Szerk. Vámos Ferenc, Radnóti István. Bp., 1928. - Nagy Károly: A kapuvári ellenforradalom. Zalaegerszeg, 1929. - Gratz 1935:142. - Gerencsér 1993:290. - Váry 1993:74.