🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > különválás
következő 🡲

különválás (lat. separatio): a házastársi jogok és kötelességek jelentős részének felfüggesztése (→házasság). - Több a tényleges együttélés puszta szünetelésénél (pl. munkavégzés, társad. kötelezettségek stb. miatt), mert föltételezi az életközösség szándékos megtagadását, de nem jelenti a kötelék felbomlását. A különváltak nem köthetnek új házasságot. A házastársak kötelessége és joga a házastársi együttélés megőrzése, ez alól csak törvényes ok mentheti fel őket (1151.k.). - A ~ fajai: a) örökös ~ra a Codex egyetlen törvényes okot említ: a másik fél házasságtörését. Ilyen címen az ártatlan fél csak akkor válhat külön, ha: 1) a másik fél bűnét kifejezetten v. hallgatólagosan még nem bocsátotta meg; 2) nem egyezett bele a házasságtörésbe; 3) nem adott arra okot; 4) nem követett el maga is házasságtörést (1152.k. 1.§). Hallgatólagos megbocsátás a jog szerint akkor áll fenn, ha a vétlen fél a házasságtörésről való értesülés után önszántából, hitvesi érzülettel érintkezett a másik házasféllel. Ezt vélelmezzük, ha az értesülés után 6 hónapon keresztül fenntartotta az életközösséget, és nem folyamodott egyh. v. polg. hatósághoz (1152.k. 2.§). Ha a vétlen fél az életközösséget fölbontja, 6 hónapon belül be kell jelentenie a ~ okát az illetékes egyh. hatóságnak. Ennek a hatóságnak kell minden körülmény megvizsgálásával mérlegelnie, rábírható-e a vétlen házasfél arra, hogy a bűnt megbocsássa és a ~t ne állandósítsa (1152.k. 3.§). Az →elhált szentségi házasság felbontása a házasságtörés miatt a pápa által sem lehetséges, de alapot ad a felek ~ára. Az ókeresztény fegyelmi hagyományban találhatók olyan emlékek, melyek arra utalnak, hogy néhol a férfit felesége házasságtörése esetén kötelesnek tartották a ~ra, viszont az asszonytól megkívánták, hogy megbocsásson házasságtörő férjének. Az 1917-es CIC 1129-30. kánonja még csak azt hangsúlyozta, hogy az ártatlan félnek joga van a ~hoz. A hatályos CIC 1152.k. 1.§-a elismeri ugyan a ~ jogát ilyen esetekben, de kijelenti: „nagyon ajánlatos, hogy a házasfél keresztényi szeretettől vezetve és a család érdekében a bocsánatot ne tagadja meg a házasságtörő féltől, és a házastársi életet ne szakítsa meg”. Ennek a szemléletbeli változásnak az alapját nem kis mértékben az újabb katolikus morálteológia megállapításai képezték, melyek szerint még a házasságtörés sem igazolja teljesen erkölcsileg a ~t, s még kevésbé a válást. Az új CIC a házasságtörés megbocsátására nem csupán a feleket buzdítja, hanem - mint említettük - az egyh. hatóságot is felszólítja a megbocsátás elősegítésére. - b) Az ideiglenes ~ oka a házastárs v. a gyermek súlyos testi v. lelki veszélyeztetése, ill. a közös élet más módon való túlzott megnehezítése (1153.k. 1.§). Az „ártatlan” fél ilyenkor különválhat: 1) önhatalmúlag, ha a késlekedés veszélyes; 2) egyh. hatósági intézkedés alapján (uo.). Amikor az ideiglenes ~ oka megszűnik, az együttélést vissza kell állítani, hacsak az egyh. hatóság másként nem rendelkezik (1153.k. 2.§). - A ~ hatósági kimondása történhet közigazgatási úton a mpp. határozatával, v. bonyolult esetben bírói úton (vö. 1692-96.k.). Egyes országokban a ~i eljárás (nem azonos a polg. házassági bontóperrel!) világi bíróság előtt folyik, és ennek az egyhjog hatást tulajdoníthat. Ezt olyan országokban teszi, ahol az egyh. ~i döntésnek a világi jogban nincs hatása, ill. a világi ítélet előreláthatólag nem ellenkezik az isteni joggal. Ilyenkor azonban a házastársak tartózkodási helyének mpp-étől ehhez engedély szükséges. Mo-on az egyh. bíróságok előtt ilyen ~i pereket nem szokás folytatni, inkább a mpp-től kérik olykor a ~ közig. úton való kimondását. - Általában azonban a házaspár ~ához semmiféle hatósági intézkedést nem szokás igénybe venni, hiszen: 1) ha a vétkes fél (akinek ehhez egyébként nincs joga) szakítja meg az életközösséget, a másik félnek semmi külön teendője nincs; 2) ha az ártatlan fél a késlekedés veszélyessége alapján külön engedély nélkül ideiglenesen különválik, ezt nem kell sehol jelentenie; jogosan marad ebben az állapotban, amíg a ~ oka fennáll. - Sajátos jogok és kötelességek. A ~kor mindig gondoskodni kell a gyermekek kellő eltartásáról és neveléséről (1154.k.). A vétlen házasfélnek joga van megengedni az életközösség felújítását akkor is, ha nem olyan ideigl. ~ról van szó, melynek oka megszűnt (ilyenkor ui. köteles lenne rá), sőt a Codex szerint ez dicséretes is. Ha a vétlen fél megengedte az életközösség felújítását, az adott esetre nézve ezzel lemondott a ~ jogáról (1155.k.). Ez azt jelenti, hogy a régi eset miatt később már nem kezdeményezhet újra ~t. A vétkes félnek, ha így visszahívják az életközösségbe, kötelessége visszatérni. E.P.

Erdő 1991:471, 642.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.