Magyar Katolikus Lexikon > K > kölni kérdés


kölni kérdés: a porosz állam és a német katolikus egyház összeütközése, a 18. sz. végi →szekularizáció folytatása és a 19. sz. →kultúrharc előzménye. - Clemens August Droste zu Vischering (1773-1845) kölni érs-ké történt kinevezése (1835) után azonnal megtiltotta a bonni egyetemen tanuló kispapjainak, hogy hallgassák azoknak a prof-oknak az előadásait, akik Georg Hermes kat. teológus (1775-1831) XVI. Gergely p. (ur. 1831-46) által 1835: elítélt, a porosz kormány által azonban támogatott tanítását követik. A bonni teol. tanároktól a p. breve elismerését követelte. 18 Hermes-ellenes tételt állított fel, melyeket minden fölszentelendőnek alá kellett írnia. A →vegyes házasságok kérdésében érvénytelennek nyilvánította az elődje, Spiegel érs. és Bunsen római porosz követ között VIII. Pius p. (ur. 1829-30) brevéjének kijátszásával kötött egyezményt, melyet a trieri, paderborni és münsteri pp-ök szintén aláírtak, s kijelentette, hogy egyedül XII. Leó (ur. 1823-29) Litteris altero abhinc anno utasítását ismeri el irányadónak. A porosz kormány heves tiltakozása és fenyegetőzései ellenére Droste zu Vischering nem volt hajlandó lemondani. Ezért 1837. XI. 20: elfogták, a mindeni várba zárták és hivatalosan megrágalmazták. Kölnben ezt először tudomásul vették, csak →Görres vitairata, az Athanasius rázta fel a kat. közvéleményt. Ezzel vette egyben kezdetét az egyh. szabadságáért vívott ném. kat. mozgalom. A trieri pp. a halálos ágyán, s a paderborni és münsteri pp. is visszavonta aláírását. A kormány azonban Kolbergben várfogságra vetette a vegyes házasságok kérdésében hasonlóan hajlíthatatlan Martin Dunin gnesen-poznani érs-et is. A növekvő közfelháborodás hatására Droste zu Vischeringet 1839, Dunint 1840: engedték szabadon. A ~t IV. Frigyes Vilmos kir. (ur. 1840-61) idején oldották meg kompromisszummal: Droste zu Vischeringet rehabilitálták, ő pedig 1842: családi birtokára, majd Münsterbe visszavonulva Johann Geissel koadjutor pp-e révén kormányozta egyhm-jét. **

KL I:442. - LThK 1993. III:380.