Magyar Katolikus Lexikon > K > kölni dóm


kölni dóm: 1. A ~ helyén a 7. sz. végén egy keletelt baz. állt (→keletelés), mely 810: a várossal együtt leégett. 870/73: háromhajós baz-t szenteltek. A mai ~ alapkövét 1248: tették le, és évszázadokon át építették. Szentélyét 1322: szent. föl, 1560-1842: az építkezés állt. A ~ot 1880: fejezték be mint a német nemzet szimbólumát. 2001: a ~ 5 hajós baz. - Műkincsei: a Gero-kereszt (976), a stallumok (14. sz. eleje), a Háromkirályok ereklyetartó szekrénye (→Verduni-oltár, 12-13. sz.), üvegablakok (minden építési korból maradtak). - 2. búcsújáró hely. Amikor 1162: a →Háromkirályok ereklyéit I. (Barbarossa) Frigyes (ur. 1152-90) Milánóból Kölnbe hozta, azokat a háromhajós baz-ban helyezték el. Ezért a ~ eu. vonzáskörű búcsújáró hely lett. IX. Bonifác p. 1394: adott búcsúengedélyt a zarándokoknak, ettől kezdve minden 7. évben VI. 29: körmenetet tartottak és megmutatták a Háromkirályok ereklyéit. - 16. sz. végi följegyzések szerint a m. zarándokokat 3-4 pap kísérte. Az →Aachenbe igyekvő m. zarándokok számára a ~ az egyik pihenőhely volt. Ált. 6 hétig tartózkodtak Kölnben, szállást és ellátást az ipperwaldi Ungarnhausban kaptak. 1559: 400, 1573: 160 m. járt Kölnben. Fölkeresték a Mária Magdolna-tp-ot is, ahol a Kis Jézus köntöskéjét őrizték, mely a hagyomány szerint Mo-ról került a ~ba. Különösen vonzotta a m-okat a Szt Orsolya-tp., mert a krónikák szerint Orsolyát és társnőit a hunok ölték meg. **

LThK 1993. VI:186. - Bálint-Barna 1994:40.