Magyar Katolikus Lexikon > K > köböl


köböl (lat. cubulus, ném. Kübel): folyadék és száraz anyag mérésére szolgáló hazai alkotású űr- és földmérték. - 1. A folyadék mérésére szolgáló ~ első okl-es említése m-ul: 1067. Dongás faedényből alakult a honfoglalás előtt, utána országos bormérték lett, a 18. sz: fokozatosan kiszorította az →akó. 7-30 icce, azaz 5,9-33,57 liter, átlagosan 12 icce, azaz 10,0 liter. 155 alegységéből a budai ~ a 17. sz. elejéig 13,43 liter, azután 9,16 liter, az egri ~ 16,79 liter, a kassai ~ 13,43 liter. - 2. A száraz anyagok mérésére szolgáló ~ első okl-es említése m-ul: 1138. Dongás faedényből alakult a honfoglalás előtt, utána országos gabonamérték lett, de ÉNy-Mo-on ritkábban használták. 5,0-209,0 kg, gyakrabban 93,12 kg búza. 123 alegységéből az erdélyi ~ 1823-ig 65,44 kg, azután 67,91 kg, a kassai ~ 1630-ig 58,24 kg, utána 1715-ig 69,84 kg, azután 93,12 kg búza. - 3. földmérték. Első okl-es említése m-ul: 16. sz. Gabonamértékből alakult a vetőmagigény alapján, a D-i ter-eket kivéve a szántó országos mértéke, majd ált. lett. 376-1890 négyszögöl, azaz 13,5-68,0 ár. 34 alegysége körül az erdélyi ~ 28,8 ár. B.I.

Bogdán 1991.