Magyar Katolikus Lexikon > K > kódexfestés


kódexfestés: A →kódexeket festéssel díszítették (→illuminálás). Díszítésének ismertebb neve a →miniatúra, mely alakos díszű v. tisztán ornamentális kezdőbetű (→iniciálé), ill. keretdísz. A szöveget kezdetben a kolostorok scriptoriumaiban, a 13. sz-tól az egyetemek körül kialakult műhelyekben scriptorok írták, illuminátorok és miniátorok díszítették. - A fr. ~nek a román művészet előkészítésében volt szerepe (apokaliptikus témájú ábrázolások, pl. a St. Savin sur Gartempe-i Beatus kz-ban). A 12. sz. ~ Citeaux-ban indult fejlődésnek, s bár a ciszt-ek 1134: abbahagyták a kv-ek illusztrálását, az új stílus más műhelyekben továbbélt (Limoges-i Sacramentarium, 1125 k.). Emellett É-Fro-ban és a Mosel vidékén alakult jelentős könyvfestő isk. - A fr. ~ a román kori előzmények után igen változatosan fejlődött tovább, és sok tekintetben előkészítette a késő gótika táblaképfestészetét. A miniatúra a gótika idején vezető szerepet játszott. Első közp-ja Párizs. Szt IX. Lajos kir. zsoltároskv-ének miniatúrái jól mutatják a gótikus ábrázolóműv. csoportkompozíciós törekvéseit. A miniátorok már nemcsak ktorokban működtek, az egyre nagyobb számú világi kv-festő céhekbe tömörült. A 14. sz. legkiemelkedőbb mestere J. Pucelle párizsi miniátor, Jó Fülöp breviáriumának illusztrátora volt, akinek stílusa a korabeli eu. ~re is hatott. - Jean de Berry (V. Károly kir. fivére) számára, aki a 14. sz. nagy műgyűjtője volt, egész sor miniátor dolgozott. J. de Hesdint, a Grandes Heures du Duc de Berry festőjét csak a Limbourg testvérek múlták felül (Trés Riches Heures du Duc de Berry), →hónapképeik a késő gótikus ~ csúcsát jelentik. - A 15. sz. 2. felében a miniatúrafestészetnek már a reneszánsz felé hajló nagy mestere J. Fouquet (1420 k.-1481 k.), akinek Chantillyben, a Musée Condéban található sorozata egyszerre jelenti a gótika végét és a reneszánsz kezdetét (Livre d'Heures d'Étienne Chevalier). Cs.G.K.

Csapodiné Gárdonyi Klára: Eu. kódexfestő műv. Bp., 1981.