Magyar Katolikus Lexikon > K > kézfogás


kézfogás: 1. két ember barátságának, kölcsönös üdvözlésének, szerződésének jele a nyugati kultúrákban. Kifejezi a lelki, szellemi egység vállalását, a segítőkészséget, →együttérzést, →szolidaritást. - 2. A magyar néphagyományban csak férfiak fogtak kezet egymással, asszonyhoz nem illett a ~. Ha a leány kezét nyújtotta a legénynek, ezzel jelezte, hogy elfogadja őt vőlegényéül: neki adja a kezét. Az →eljegyzés népi neve, a →kézfogó arra utal, hogy az ünnepélyes szert-ban a jegyesek a ~sal ígérnek házasságot és hűséget egymásnak. - 3. A liturgiában a →házasságkötés szertartásának legfontosabb mozzanata: a vőlegény és a menyasszony egymás kezét fogva nyilvánítja ki házasságkötési szándékát. **