Magyar Katolikus Lexikon > K > kármelita harmadrend


kármelita harmadrend: 1. a kármelita lelkiségű harmadrendi regula szerint élő szerzetesi kongregációk. Az első ~i regulát Stratius Theodor gen. 1637: állította össze. A sarus kárm-khoz 12, a sarutlanokhoz 46 új szerz. kongr. csatlakozott. - 2. a kármelita lelkiséget követő világiak. Tagjaik →Szűz Mária kis zsolozsmáját v. 25 Miatyánkot és Üdvözlégyet imádkoznak, fél órát elmélkednek naponta, misére járnak, legalább vasárnaponként áldoznak, s szerdán és az ádventi szombatokon böjtölnek. A II. Vatikáni Zsinat után →világban élő sarutlan kármeliták. **

1. LThK V:1370. - 2. A ~ szabályzatának rövid foglalata. Összeáll. Marián P. Győr, 1925. - A kárm. skapuláré-társulat kézikv-e. Uo., 1929. - A Skapuláré Társ. vezérkv-e. Összeáll. Marián P. Uo., 1941. - Mihalovics 1942:273. - „Szellemi kármel” vagyis a Teréznővérek Egyesületének Szabványai. Rákospalota, 1944.