🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kármeliták
következő 🡲

kármeliták (lat. Ordo Fratrum B. M. V. de Monte Carmelo, OCarm, Ordo Fratrum Carmelitarum Discalceatorum, OCD): kolduló férfirend. - 1. Történetük 1600-ig. A 2Kir szerint →Illés próf. és tanítványai a →Kármel hegyén éltek, ezért a hegyet a ker. hagyomány sztnek tekintette. Az 1. évezredben Illés példáját ker. remeték követték. A →keresztes háborúk alatt a hegységben fölvirágzott a szerz. élet. Egy remetecsop., mely 1185 k. Kalábriai Bertold vezetésével Illés forrása körül élt, 1209: Szt Albert jeruzsálemi pátr-tól regulát kapott, melyet III. Honorius p. (ur. 1216-27) hagyott jóvá. A regula remetéknek készült, akik szótöbbséggel választott prior alatt engedelmességben, szegénységben és tisztaságban, hallgatásban és böjtben, külön cellákban éltek, s csak a napi sztmisére és a heti →káptalanra jöttek össze. A szaracén veszedelem miatt 1238 u. sok Ny-ról jött remete visszatért Eu-ba, s Cipruson, Szicíliában, Fro-ban és Angliában mint remeteségeket megalapították az első kárm. ktorokat. Stock Szt Simon kezdeményezte az eu. viszonyokhoz való alkalmazkodást, a →koldulórendek mintájára. A IV. Ince p. (ur. 1243-54) 1247: jóváhagyott regulamódosítás szerint a ~ megtelepedhetnek városokban (ezzel együtt járt a lelkipásztorkodás), közös ebédlőjük lett, enyhült a hústilalom és a hallgatás szigora. E regulával a ~at besorolták a koldulórendek közé. 1434/35: újabb módosítás történt: hetenként 3x ehetnek húst, s bizonyos órákban →rekreációt tartanak. A 13. sz. közepétől Eu-ban sok ktor alakult. 1281: 10 prov-juk volt. Egy-eken tanítottak (Oxford, Párizs), részük volt egyetemalapításokban (Bologna: Szt Péter Tamás, Bécs: Wagner Friedrich, Köln: Brammart Johannes, Mainz és Trier: Fridach Johannes). Kk. sztjeik közül kiemelkedik Stock Simon, Corsini András. No-ban szoros kapcsolatban álltak a Hanza-városokkal. Angliában szembeszálltak →Wycliffel. A hívő népre főként a Mária-tisztelettel és a →skapuláré terjesztésével hatottak. - A →nyugati egyházszakadás a ~at is megosztotta. A járványok miatt számuk csökkent, s a szerzett kiváltságok miatt fegyelmük meglazult. A lazulással szemben reformmozg-ak támadtak az ősi kármelita ideál, főként a szemlélődés érdekében. Nagy hatású volt Itáliában a mantovai kongr., mely 1600 k. 50 ktorban kb. 1000 tagot számlált. No-ban, Fro-ban és Németalföldön B. →Soreth János gen. reformja hatott. Ennek következtében a reformációig a liège-i, utrechti és cambrai-i pp-ök ~ voltak. Ő alapította a ~ női ágát és harmadrendjét is. - A reformáció majdnem teljesen elpusztította a ~at: 6 tart. kipusztult. N. Audet (1523-62) és G. B. Rubeo (1562-78) továbbvitték a belső reformot, s jelentősen javították az itáliai, sp., port. tart-t, ahol a ktorok száma megkettőződött. - 2. A rend kettészakadásától napjainkig. a) Sarutlan ~. A ~ reformjai közül a legismertebb és legelterjedtebb Avilai Szt Terézé és Keresztes Szt Jánosé. Az Avilában 1562: alapított Szt József ktor apácái az 1247. évi regula szerint kezdtek élni. Ennek mintájára kezdte szigorú életét 1568: a durvelói ffi ktor. A nép a sarutlanoknak nevezte őket, ami hivatalos nevükké vált. 1582: 15 ffi és 17 női ktor volt. 1584: a genovai volt az első nem sp. ktor. Az eredeti és a reformág közötti feszültség 1593: szétválással végződött. Egymás után alapították Eu-ban a sarutlan ktorokat (1614: Köln, 1622: Bécs, 1629: München). Missziókat vettek át (1608: Perzsia, 1620: Malabár, 1627: Szíria, 1696: Kína), ápolták a tud-t. Szt Teréz és Szt János a misztika klasszikusa lett. Híressé váltak a complutumiak fil. és a salamancaiak teol. művei. Jézus és Máriáról nev. János ped-aszketikai műveit szinte minden Eu. nyelvre leford.; Szt Bertalanról nev. Paulinus adta ki az első nyomtatott szanszkrit nyelvtant; Szt Terézről nev. Bernát alapította a Párizsi Missziós Szemináriumot; Jézusról nev. Tamás indította el a Propaganda Fide kongr. alapítását. A fr. forr. és az antiklerikális törv-ek hatására a 19. sz: a r. majdnem megsemmisült, de újjáéledt. 1959: 360 ktorban 4111; 1980: 420 ktorban 3266 (2391 pap), 1996: 539 ktorban 387 szerz. (2461) pap élt (→sarus-sarutlan). - b) Sarusok. A sarutlan ág különválása után visszamaradt ~ D-Eu-ban a 16. sz: szintén belső reformot hajtottak végre. É-Eu-ban a 17. sz: a touraine-i fr. reform vált ált-sá. A szemlélődést és a ktori életet hangsúlyozó fegyelmet 1660-ig a ném. ktorokba is bevezették. 1765: a r. 46 prov-ban, 782 ktorban 15.000 tagot számlált. 1865 k. alig maradtak néhányan, de újjáéledtek. 1959: 216 ktorban 2528; 1980: 344 ktorban 2101 (1602 pap), 1999: 361 ktorban 2405 szerz. (1475 pap) élt. - 3. Szervezetük. A sarutlan ~ regulája az 1247. évi regulából és az 1986-os konst-ból, a sarusoké az 1434-35. évi regulából és a II. Vatikáni Zsinat utáni konst-ból áll. A r-ek élén külön gen. van. Ruhájuk barna habitus skapuláréval és kapucnival, ünnepeken fehér kapucnis köpenyt viselnek. A sarusok a jeruzsálemi Szt Sír tp. lit-ját követik, a sarutlanok a római rítust. Mindkét ág szemlélődő. - 4. Mo-on I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) kir. idején, 1372: telepedtek le Budán. A török időkben ktoraik elpusztultak. 1694: a sarusok Budán és Székesfehérvárott, a sarutlanok Győrött és Szakolcán alapítottak újra ktort. A sarus házakat II. József (ur. 1780-90) föloszlatta, s nem éledtek újjá. A sarutlanoknak 1948: 6 házuk volt: Bp., XIII. Huba u. 12.; Győr, Deák F. u. 2., Keszthely, Tapolcai u. 1. (újoncház és rendi szem.); Kunszentmárton; Miskolc; Pápakovácsi (remeteség). A m. tart-nak 43 pap és 33 laikus tagja volt. - 5. Női ág: →kármelita apácák. - 6. Címerükben a pajzsot egy fordított „V” három mesteralakra (pajzsrészre) osztja: a felső két mező fehér, a középső rész barna (a r. ruha színei). A legrégibb r. címer az 1430 k. évekből maradt fenn, a nagykápt. pecsétjén. 1573: került a fehér mezőbe 2 barna csillag. Ez, majd az alsó barna részbe került 3. fehér csillag a Szűzanyát jelképezi, mert a régi bizánci ikonokon fátylát három csillag díszíti: egy a fejénél, kettő a két vállán. Keresztes Szt János kérésére a barna pajzsmező csúcsára keresztet tettek, s később ötágú, drágakővel díszített leveles koronát, melyből lángok lobognak. A lángok között barna ruhás kar, Illés próf. karja nyúlik ki, kezében pallossal. A lángok azt a tüzet jelképezik, melyet Isten küldött Illés segítségére, hogy a pogány Baál hamis prófétáit legyőzze. A korona fölött 6-6 hatágú aranycsillag van a Napbaöltözött asszony jeleként (vö. Jel 12,1). - Olykor láng- v. lángoló pallos köré csavart szalagon látható a ~ jelmondata (Illés próf. szavai: Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum, 'Buzgón buzgólkodtam az Úrért, a seregek Istenéért' (1Kir 19,10). **

A kármelhegyi Boldogasszony Sarutlan Testvéreinek szabálykézikv-e. Vác, 1934. - A ~ misekv-e. M-lat. szöveggel és rövid életrajzi bevezetéssel. Ford. P. Jácint. Bp., 1936. - A m. kis Kármel kézikv-e. Keszthely, 1937. - Kis manuale a sarutlan Kármelita Rend közös gyakorlataihoz. Győr, 1941. - LThK V:1366. - MEN 1948:291. - AP 1980:1211; 1999:1455. - DIP II:423, 523.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.