Magyar Katolikus Lexikon > K > kápolnakoszorú


kápolnakoszorú: a középkori nagy templomok szentélyzáradékát sugarasan körülvevő, félköríves vagy szögletes alaprajzú kpnák sorozata. - Gótikus tp-oknál rendszerint annyi a kpna, ahány oldala van a sztélyzáradéknak. A sztélyzáradékot közvetlenül körbejáró folyosó övezi, ebből nyílnak a kpnák (pl. Amiens). A középső kpnát néha a többinél előbbre építették. Hazánkban a kk. egri és nagyváradi szegyh-nak volt ~ja. 88

KL II:490. - ML II:113.