kápolnai unió, 1437. szept. 16.: Erdély magyar-székely-szász kiváltságos rétegeinek szerződése az →erdélyi parasztháború leverése után. Célja a pp. és a nemesség közötti viszály elsimítása, mert a parasztfölkelés mindkettőt fenyegette; valamint az elégedetlen és részben a fölkelők mellé állt kisnemesek megnyerése. - A ~ban részt vettek Lépes György erdélyi pp., Lépes Lóránd alvajda, a nemesek, a székelyek előkelői s a szászok vezetői. A fölkelők sérelmeit a nemesek 1437. VII. 6: a →kolozsmonostori egyezségben csak időnyerés céljából orvosolták. Csapataik a Déstől É-ra fekvő Kápolna mezőváros felé vonultak vissza, s az alvajda kezdeményezésére itt kötötték meg érdekeik védelmére a ~t. - A ~ főbb pontjai: 1. a szerződő felek hűséget fogadnak a kir-nak; 2. ha valamelyik szerződő felet támadás érné, a többi köteles segítségére sietni; 3. rendelkeztek a táborozó katonaság ellátásáról; 4. megszüntettek minden ellenségeskedést egyrészt a pp. és a gyulafehérvári kápt. (→erdélyi Szent Mihály főangyalról nevezett székeskáptalan), másrészt a m. nemesek, a szász és székely előkelők között. - A ~nak nemz. jellege nem volt (a fölkelők közötti Virágosberki Oláh Mihály az egyetlen ruménnak föltételezhető vez.), a m., székely és szász kiváltságosok szövetkeztek általa a fölkelő jobbágyok, valamint a hozzájuk csatlakozott városi szegénység ellen. B.A.

Gombos Ferenc Albin: Az 1437-ik évi parasztlázadás tört., kül. tek. a jobbágyi viszonyokra s a huszitizmusnak hazánkban való elterjedésére. Kolozsvár, 1898. - Szabó 1948. - A m. parasztháborúk irod-a Összeáll. Geréb László. Uo., 1950. - Demény 1987.