Magyar Katolikus Lexikon > K > kápó


kápó (ném., az ol. capo, 'fej, fő' szóból): fogolyfelügyelő, a náci gyűjtőtáborokban a fogvatartottak közül kiválasztott személy. - Kezdetben többnyire a pol-ilag megbízhatóbb köztörvényes bűnözőkből, majd a besúgásra és kegyetlenkedésre is hajlamos rabokból jelölték ki. A ~ képes volt a hitsorsosaival is úgy bánni, mint ellenségeik. A ~ kifejezés a szovjet megszállta Közép- és K-Eu. gyűjtőtáborainak foglyai révén nemzetk. kifejezés lett. 88