Magyar Katolikus Lexikon > K > Kunszentmárton


Kunszentmárton, Jász-Nagykun-Szolnok m.: város 1807-95, majd az 1966: hozzácsatolt Kungyalu (1950: alakult Cibakháza és ~ ter-éből) és Szelevény közs-gel 1986: ismét város (Szelevény 1992: ismét önálló). - 1. plébánia az egri főegyhm. törökszentmiklósi, 1993. V. 31-től a szeged-csanádi egyhm. szarvasi esp. ker-ében. 1212: Mortun falu, 1447: Zenthmartonzallasa. A ~ nevet a tatárdúlás (1241-42) után a Tiszántúlra telepített kunokról kapta. 1686: a felszabadító háborúban elpusztult. A lakatlan pusztát 1718-19: Jászapátiból kat. →jászok népesítették be, házaikat és Szt Márton-tp-ukat a korábbi helytől távolabb, a Körös árvízmentes partján építették. Az Árpád-kori tp. ekkor még javítható lett volna, romjait 1876: Rómer Flóris még látta. 2000: alapfalai a föld alatt vannak. - 1745: újabb tp-ot, 1763: tornyot is építettek. 1781-84: Jung József tervei szerint a toronyhoz építették a mai tp-ot, a tornyot 1823: magasították. A főoltárkép 1789: Czikler János, a szószék Motzer József műve. A közben szűknek bizonyult tp-ot 1910: oldalhajókkal, 6 mellékoltárral bőv. A tp-belsőt Dósa László tervei szerint Muhits Sándor festette ki. Org-ját (2/15 m/r) 1889: Dangl Antal építette. Harangjait 1733: 71 cm átm. Joseph Steinstock Budán, 1903: 30 cm átm. a Szivattyú és Gépgyár Rt., 1923: 115, 95, 78 cm átm. a Harangművek Rt. Bpen öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1718-tól. - 1869: az alsó temetőben Fájdalmas Mária-kpnát és kálváriát, 1873: a felső temetőben Szentlélek-kpnát emeltek. - Filiája 2000: Kungyalu. - Plébánosai: Zatkó Mihály, 1724: Vincze Gáspár, 1727: Bénnai János, 1737: Csombok Mihály, 1740: Vincze Gáspár, Berkess Ferenc, 1756: Nagy Pál, 1775: Balajthy Máté, 1778: Horváth Ferenc, 1794: Udvardy Ignác, 1797: Szuhányi János, 1807: Majzik János, 1812: Bémer László br., 1816: Smilánszky János, 1819: Szendrői Kovács Ferenc, 1831: Steinhauser Antal, 1844: Valeszkai Trangoss József, 1859: Tóth Sándor, 1888: Dósa József, 1914: Timon Zsigmond, 1943: Szabó Elek, 1945: Kiss Péter, 1959: Lázár Pál, 1971: Fellegi Sándor, 1981: Nagy Ferenc, 1999: Túri Kis István. - 2. kármelita rendház. Az 1936: tartott nagy missió alkalmával merült föl a kárm-k letelepítésének gondolata. E szándékot az 1937-38-i mátraverebély-szentkúti zarándoklatok erősítették, ap-a Halász Imre tanár volt. A r. 1940: telepedett le az alsóvárosi Újvilág u. lakóházban. Rházukat és a Magyarok Nagyasszonya-kpnát 1941. XI. 9: szent. föl. 1943-48: ~ban volt a r. növ-einek fil. főisk-ja. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe (VII. 16.) által ~ a Tiszazug és a környező kistáj búcsújáró helye lett, 2000: is az. 1944-45: az orosz megszállás alatt a rházat fönnmaradása érdekében pléb-nak címezték. A szerz-ek szétszórása után 1950: az épületet (földszintjét, a kpnát és az alagsor felét kivéve) államosították. VI. 10-VIII. 30: itt raboskodott 37 szentgotthárdi, pécsi és bajai ciszt. szerz-tanár, akiket éjszaka leponyvázott teherautókon hoztak ide. A rház emeletét hivatali helyiségekké és lakásokká alakították, csak a kpna működhetett tovább lelkészségként. 1989. IX. 2: újraindult a rendi élet. -

Házfőnökök: 1940: Pálvölgyi Ignác, 1942: Szabó Gábor, 1948: Hász Brokárd; lelkészek: 1950: Hász Brokárd, 1954: Bánhegyi Béla egyhm-s, 1959: Mosonyi József egyhm-s, 1969: Szabó Imre Dávid OFM; házfőnök és templomigazgató: 1989: Keller Lőrinc Juvenál OCD, 2000: Zselepszky Fábián OCD. - Lakói 1840: 6548 r.k., 10 g.kel., 12 ev., össz. 6570; 1910: 9992 r.k., 2 g.k., 5 g.kel., 25 ev., 164 ref., 222 izr., össz. 10.410; 1935: 10.653 r.k., 18. g.k., 14 g.kel., 380 ref, 84 ev., 202 izr., össz. 11.351; 1940: 11.248 r.k., 20 g.k., 11 g.kel., 61 ev., 440 ref., 202 izr., 4 egyéb vall., össz. 11.986; 1960: össz. 10.870; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 13 ffit, 6 nőt; 1983: össz. 10.860; 1995: 6000. r.k., össz. 11.816. - Kat. sajtója: 1924-33: Kunszentmártoni Kat. Tudósító. J.L.-Keller Lőrinc Juvenál OCD-B.G.

Gerecze II:415. - Jász-Nagykún-Szolnok vm. múltja és jelene. Szerk. Scheftsik György. Pécs, 1935:439. - Dósa József-Szabó Elek: ~ tört. I. Kunszentmárton, 1936. - Patay 1968. - Tóth-Botka I:567. - Soós I:287. - Folklór és Tradíció. Bp., 1984. I:123. (Barna Gábor: Kat. egyh. népénekek, énekszerzők és a folklorizáció) - Józsa László: A ~i Nagytemplom két évszázada. Bp., 1991:93. (Magyar Egyhtört. Vázlatok 2.) -: A ~i Kármel félévszázados tört. Uo., 1991:19. (Uaz 3.) - Szerzetesrendek az Alföldön - Kármeliták ~ban. Szerk. Barna Gábor. Bp., 1993:19. (Józsa László: A ~i Kármel félévszázados tört.) - MKH 1995:821. - Schem. Sz-Cs. 1996:33. - Barna Gábor: Az Élő Rózsafüzér ~i társulata. Szeged, 1998. - TKMK 583. - Józsa László: Megszentelt kövek. Szeged, 1999.