Kun kódex, Kuun kódex (lat. Codex Cumanicus): a magyarságba beolvadt kun nép legjelentősebb nyelvemléke. - A velencei (Olaszo.) Marciana Kvtárban őrzik. A tud-os irod-ban 1650: említik először. 82 papírlevélből áll, melyből 59 lap lat-perzsa-kun →glosszárium. Vsz. 1294/95: készült, másolatban fennmaradt példányát 1330/40: vetették papírra. A kutatók szerint először a lat. szöveget állították össze alfabetikus sorrendben, majd tolmács segítségével egészítették ki a megfelelő perzsa és kun szavakkal. Míg a szószedet a krími olasz telepes kereskedők műve, a 2. rész a térségben tevékenykedő (1340-es évek) ném. ferences misszion-ok alkotása, akik az üresen maradt lapokat kun nyelvtani vázlatokkal, találós kérdésekkel egészítették ki, s a 2 részt egyesítették. A glosszáriumból hiányzó kun szavakat pótolták, ill. egy rövid, 4 old. terjedelmű kun-ném., itt-ott kun-ném-lat. szószedetet illesztettek hozzá. A ~ben ránk maradt vallásos tartalmú prózai szövegek (evang. részletek, prédikációk, imák) a lat. szövegek pontos fordításai. Az itt-ott föllelhető kun nyelvű találós kérdések különleges irod. emlékek. Művészi formában maradt ránk az Ave porta paradisi és a Vexilla regis prodeunt kezdetű himnusz. Fordítója szakított a lat. időmértékkel, és az ősi török szótagszámláló ritmust, ill. a hagyományos tör. előrímeket alkalmazta, ami fokozza a himnusz irod. értékét. - A ~ a 14. sz: került Velencébe. A kutatók egy időben úgy vélték, hogy Petrarca tulajdonába került, amit az újabb kutatások cáfolnak. F.I.T.

Kuun Géza: Codex Cumanicus. Bp., 1880., Uo., 1981. - Györffy György: A magyarság keleti elemei. Bp., 1990:220, 242. - Kakuk Zsuzsa: A Codex Cumanicus (Örök kőbe vésve. A régi török népek irod-ának kistükre a 7. sz-tól a 15. sz-ig). Bp., 1985:333. - Drimba, Vladimir: Syntaxe Comane. București-Leiden, é.n.