Magyar Katolikus Lexikon > K > Kraszna vármegye


Kraszna vármegye, 12. sz.-1876: egykori közigazgatási terület Kelet-Magyarországon. - É-on Közép-Szolnok vm., K-en Közép-Szolnok és Doboka vm., D-en Kolozs vm., Ny-on Bihar vm. övezte. Átszelte a Kraszna és Zilah pataka, melynek balpartjáig terjedt. - Pauler Gyula szerint II. Géza (ur. 1141-62) idején keletkezhetett, Bihartól K-re a Szamosba ömlő Kraszna mentén. A ter-et gyakran Közép-Szolnok vm-vel együtt Szilágyságnak is nevezték. Központja É-on a Báthoriak somlyói uradalma Somlyó várával (1351: castrum Somlyo) és kb. 8 faluval, ettől DNy felé Valkó vára (1341: castellanus de Volko) 45 helységgel a losonci Bánfiaké. Az egyháziak közül a váradi ppség a bihari határ mellett 6, a kápt. 1388: Kálóztelek faluban volt birtokos. Vitéz János pp. (1472-81) Barla, Baksa, Boroszló, Kraszna közs-ekben vásárolt részeket. A Hunyadiak korában Kémer és Nagyfalu mezőváros mellett 100 faluja létezett. 1553: az adóösszeírók Bagoson 63, Krasznán 61 és fél, Meszesalján 52, Kémeren 49, Somlyón 47 és fél, Zoványban 28 és fél stb. kaput találtak, a birtokos nemesség száma kb. 360 lélek lehetett. 1715: összeíráskor 59 településéből 1 mezőváros, 2 kuriális község, 50 falu (ebből 16 teljesen lakatlan, ami az az évi pestisjárványnak is tulajdonítható) 426 adóköteles háztartással, 1720: 57 (ebből már csak 1 lakatlan) faluja 975 adóköteles háztartással szerepelt; az összes lélekszám 9617 fő. 1741: 2 főúr és 210 nemes élt a vm-ben. 1753: Kraszna, Nagyfalu és Somló mezőváros. (Szilágy vm. 1876: létrehozásakor 73 településével csatlakozott.) Bél Mátyás szerint 1753: még csak elszórtan laktak oláhok a vm-ben. Ekkor ~ hosszúsága 2 mérföld, (a legnagyobb) szélessége alig 1 mérföld, Mo. legkisebb vármegyéi közé tartozott. II. József (ur. 1780-90) 1784. VII. 3: Erdélynek a 3 nemz. (m., székely, szász) szerinti fölosztásával 11 vm-t alakíttatott, →Kővár vidékkel együtt ~t Közép-Szolnok vm-hez csatolta, de halála után, 1790. IV: mindhárom önálló törvényhatóságként gyűlésezett, s a budai ogy-re 2-2 követet küldött. 1806: ter-e 19,8 mf², 1 város, 72 falu és 3 puszta. 1811: az ogy. elhatározta Közép-Szolnok és ~ egyesítését. 1847: 6067 r.k., 28.688 g.k., 1133 g.kel., 8 ev., 18.927 ref., 576 izr., össz. 63.399 fő lakta. 1849: ter-e 19,849 mf², 3 mezőváros, 68 falu kb. 42.600 lakosa a krasznai és a somlyói járásra oszlott. 1870: a népszámláláskor 5985 r.k., 36.882 g.k., 11 örmény kat., 29 g.kel., 17.719 ref., 26 ev., 20 unit., 2042 izr. lakta. Az egyesítést az 1876:33. tc-kel 1876. IX. 4: az egyesítő közgyűlésen valósították meg, melyen ~t, Kővár vidéket és Közép-Szolnok vm-t →Szilágy vármegye néven egyesítették. -

Egyházszervezetileg ~ az →erdélyi püspökséghez tartozott. A →pápai tizedjegyzékben a későbbi főespség csak mint pléb. szerepelt. 1556: a polgárok a plnost, akit azelőtt ők választottak, (lutheránust hozva a helyébe) elűzték. Az oltárok rectoraitól elvették az alapítványokat, házaikat fölégették, tp-ukat a lutheránus lelkész foglalta el. Az 1556. X: Erdélybe visszatért Izabella kirné 1557. I. 25-i rendelete visszaadta a hozzá menekült szegény rektoroknak elkobzott javaikat, de a tp. visszaadását, a kat. istentiszt. visszaállítását nem. 1566. III. 10: az erdélyi rendek a tordai végzésben elrendelték, hogy azon egyh. renden levőket, 'akik a pápai tudományhoz és emberi szerzésekhez ragaszkodnak, őfelsége birodalmából mindenünnen kiigazíttassanak'. A 17. sz. végén a jezsuiták a g.kel. oláhok között kezdtek téríteni, gr. Csáky Imre váradi pp. (1702-10) a székely László Pál papot bízta meg. 1725: már több mint 70 g.k. lelkészség tartozott a →váradi püspökséghez, akik számára külön helynököt neveztek ki. 1732: gr. Forgách Pál kápt. helynök egyházlátogatásakor csak Szilágysomlyón talált r.k. plnost, melynek tp-át is visszaszerezték a prot-októl. 1735: Szilágysomlyó és Kárásztelek közs-et kivéve ~ben nem élt összesen 100 kat. ember. - A krasznai főesperességhez s a szilágysomlyói alesperességhez tartoztak: Görcsön (filiái: Kucsó, Nagydoba, Nagygoroszló, Nagymon, Szilágyfőkeresztúr, Szilágyszentkirály, Vaja, Zsibó), Ilosva (filiái: Kusaly, Sarmaság, Szer), Kárásztelek (filiái: Somlyóújlak, Zovány), Kraszna (filiái: Bagos, Krasznahorvát, Magyarkecel, Magyarvalkó, Récse), Magyarpatak, Szilágycseh (filiái: Ardó, Bogdánd, Bősháza, Erked, Hadad, Hadanádasd, Inó, Köd, Menyő, Szamosszéplak, Szamosudvarhely, Vicsa, Völcsök), Szilágysomlyó (filiái: Nagyfalu, Perecsen), Zilah. - 1876. IX. 4: egyesítették ~ és Közép-Szolnok vm. törvényhatóságát. ~ Szilágy vm. része lett. ~ települései az egyesítés előtt: Almás, Alsóbán, Alsókaznacs, Badacson, Bádon, Bagolyfalu, Bagos, Baksa, Balla, Ballaháza, Bogdánháza, Bolyán, Boronamező, Borzás, Bürgezd, Cserese, Csiszér, Detrehem, Doh, Elyüs, Felsőbán, Felsőkaznacs, Felsőszék, Füzes, Győrtelek, Gyümölcsénes, Halmosd, Hármaspatak, Hídvég, Horváti, Hosszúaszó, Hosszúmező, Ilosva, Ip, Jáz, Kárásztelek, Kémer, Kerestelek, Kispacal, Kraszna, Lecsmér, Lompért, Magyargoroszló, Magyarkecel, Magyarpatak, Magyarvalkó, Maladé, Márkaszék, Máron, Nagyfalu, Oláhkecel, Oláhvalkó, Palicka, Paptelek, Pecsely, Perecsen, Perje, Petenye, Porc, Ráton, Récse, Sereden, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Sommály, Szilágysomlyó, Tótfalu, Tusza, Újvágás, Vaja, Váralja, Varsolc, Zovány. 88

Kőváry 1847; 1859-66. - Csánki I:569. - Petri 1901:19.