Magyar Katolikus Lexikon > K > Krassó-Szörény vármegye


Krassó-Szörény vármegye, 1880-1920: egykori közigazgatási terület Dél-Magyarországon, az Al-Dunánál. - Az 1880:55 tc. az addig önálló →Krassó vármegyét és →Szörény vármegyét ~ néven egyesítette. É-on Arad vm., K-en Hunyad vm. és a D-i Kárpátok (országhatárként Ro. felé), D-en az Al-Duna (országhatárként Szerbia felé), Ny-on Temes vm. határolta. - Az 1884:7. tc. Kusicsot Temes vm-hez, Daruvárt Temesből ~ vm-hez csatolta. Ter-e 1910: 11.074 km² (Mo. vármegyéi között a 2.), székhelye Lugos. 1913: ~hez csatolták az 1878: megszállt, de addig az Oszmán Birod-hoz tartozott dunai Ada Kaleh szg-et (melyet a Vaskapu-vízierőmű 1964-71-i építésekor elárasztottak). - 1916. XII: 30: a ~ből hadba vonult 61.076 fő 190.454 családtagot hagyott ellátatlanul. 1918. XI: az összeomlás után ~ igazgatása az alispán hatáskörében maradt, elszaporodtak a rablóbandák, melyeket a nemzetőrök nem tudtak megfékezni. A zűrzavart kihasználva a Ro-ból hazafelé tartó ném. katonaság átvonulása után XI. 10: a már megszállt Versecről megindultak a szerb területszerző csapatok, 180 fővel elfoglalták XI. 13: Oravicát, XI. 14: Lugost, birtokba vették a kincstári vagyont. XI. 16: a m. hadsereg tényleges tisztjei és hozzátartozóik holmijukkal marhavagonokban menekültek Mo. felé. A szerbek megszállták Karánsebest, Resicát, Szákult, a moldovai járást s a jámi járás néhány községét, minden összeköttetést megszüntettek a meg nem szállt ter-el. 1919. I. 28: Lugosra érkezett 300 fr. katona, a távozó szerbek a kincstári vagyonból minden mozdíthatót magukkal vittek. A fr. megszállt ter-en (annak időtartamára) megalakították →Lugos vármegyét. II. 20: a belgrádi kormány Filippon Márton alibunári ügyvédet nevezte ki Temes és ~ főispánjává. II. 28: a párizsi békekonferencia szakértői a temesvár-buziási vasútvonalat az oláhoknak adták, ezért V. 29: De Tournadre fr. tábornok átengedte nekik ~ közigazg-át. Lugos vm-t megszüntetve létrehozták a saját közigazgatású →Krassó-Szörény megyét (județul Caraș-Severin). Krassószombat és Udvarszállás falu, valamint Néramogyorós külterülete a szerbeké lett, 1923: a határrendezéskor Csorda és Jám községet a szerbek átadták Ro-nak. -

Népessége 1880: 380.313; 1890: 407.635; 1900: 443.001 fő; 1910: 465.074 főből a bégai járás 27 közs., 23.825 fő; a boksánbányai járás 21 közs., 36.458 fő; a bozovicsi járás 19 közs., 29.795 fő; a facsádi járás 38 közs., 28.495 fő; a jámi járás 28 közs., 35.593 fő; a karánsebesi járás 36 közs., 35.802 fő; a lugosi járás 24 közs., 21.084 fő; a marosi járás 25 közs., 20.807 fő; az oravicabányai járás 22 közs., 44.608 fő; az orsovai járás 23 közs., 28.237 fő; a resicabányai járás 25 közs., 49.934 fő; a temesi járás 30 közs., 25.915 fő; a teregovai járás 20 közs., 33.182 fő; az újmoldovai járás 22 közs., 28.195 fő; Karánsebes rend. tanácsú város, 7999 fő; Lugos rend. tanácsú város, 19.818 fő; az összesből 33.425 m. (7,2%), 55.866 ném. (12%), 335.987 oláh (72,2%), 2351 ruszin, 2908 tót, 14.674 rác, 319 horvát, 20.143 egyéb (cseh-morva, krassován, olasz, cigány) anyanyelvű; 90.053 (19,4%) r.k., 20.006 (4,3%) g.k., 336.510 (72,4%) g.kel., 10.397 (2,2%) ref., 2874 (0,6%) ev., 142 unit., 4794 (1%) izr. 297 egyéb vall.; 1919: 463.332 főből 83.158 (17,9%) r.k., 21.276 (4,6%) g.k., 340.160 (73.4%) g.kel., 11.322 (2,4%) ref., 2099 (0,5%) ev., 45 unit., 3933 (0.9%) izr., 1369 (0.3%) egyéb vall.; 1920: 463.362 főből 18.948 m. (4,5%), 52.576 ném. (12,4%), 316.315 oláh (75,5%), 32.660 (7,7%) egyéb (ebből 3765 [0,9%] zsidó/jiddis) nemzetiségű/anyanyelvű. - Lapja: Krassó-Szörény Vármegye Hivatalos Lapja (1902-18). 88

Pallas XI:38. - 1910. évi népszámlálás. Bp., 1912:845 - Edelényi 1928:660. - Jakabffy-Páll 1939:3. - Varga E. 2000:13. (a mai ter. beosztás szerinti átszámításokkal!)