kréta: 1. apró állatkák mészvázából kialakult fehér, finomszemcsés mészkő. Őrléssel és iszapolással tisztítva festésre és gittek töltőanyagául használják. - 2. ~ból v. gipszből préselt →íróeszköz. - 3. szentelmény: →krétaszentelés.

Kréta: sziget a Földközi-tenger keleti medencéjében. - Hogy az ÓSz-ben →Kaftor ~t jelent-e, nem lehet biztosan megállapítani. Ugyanakkor a →filiszteusokkal szoros kapcsolatban említett kereták (Ez 25,16; Szof 2,5) legalábbis közvetve ~ lakóinak lehetnek a leszármazottai (1Sám 30,14: a kereták Negebje nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a filiszteusok földjétől D-re laktak). - ~ régészeti vizsgálata 1900 k. kezdődött, amikor az angol J. A. Evans feltárta Knosszoszt, és felszínre került Minósz palotája, valamint egy vázák, falfestmények és architektonikus formák által képviselt, addig ismeretlen, nagyon régi, nagyon fejlett kultúra. Később több más helységgel együtt Phaesztoszt is vizsgálat tárgyává tették. Kiderült, hogy ~ keresk. kapcsolatban állt az Égei-tenger mellékével, a szír partokkal, de főleg Egyiptommal. Különösen III. Amenóphisz korának voltak jó értesülései ~ felől (helységneveket felsorakoztató listáján több ~i város szerepel). Egyiptomi tárgyakat találtak ~n, ~iakat Egyiptomban. Ezek segítségével időhöz lehetett kötni a ~i művelődés fejlődésének szakaszait. A 3 korszak: korai, középső és kései minószi kor. Közülük az elsőnek a kezdete kb. az 1. egyiptomi dinasztia (kb. Kr. e. 3000) korával, a másodiké a 12. dinasztia (kb. Kr. e. 2000), a harmadiké a 18. dinasztia idejével esik egybe. Művészetüket Görögo. vette át és fejlesztette tovább, írásukat a föníciai szorította háttérbe. Knosszosz és Phaesztosz minden bizonnyal a 3. szakaszban élte virágkorát. - Kr. e. 1800-1200: ~n háromféle írást használtak: a ~i hieroglifákat, a lineáris A és B írást. A lineáris A írás a ~i hieroglifákból keletkezett, a lineáris B írás eredetileg a lineáris A írás továbbfejlesztett változata. Mind a 3 írás csak nyílt szótagokat tartalmazó szótagírás. - A lineáris B írást, melyet a Kr. e. 15. sz. végétől a 12. sz-ig használtak, M. Ventris fejtette meg (1952), s ekkor az is kiderült, hogy gör. nyelvű szöveg lejegyzésére szolgált. A lineáris A írást C. H. Gordon Ny-i szemitának tartja. - A hellén és a róm. korban meglehetősen sok zsidó vándorolt ~ra (1Mak 15,23; ApCsel 2,11; Tit 1,10-14). Kr. e. 67: a róm. birod. szenátori tart-a lett a szg. Kr. e. 27: egyesítették egy másik szenátori tart-nyal, Cyrenaicával. A ~iak kitűnő íjászoknak számítottak (1Mak 10,67; 11,38). Egyébként nem volt jó hírük, ahogy Epimenidész Tit 1,12 idézte hexameteréből is kiviláglik. Azért tartották őket hazugnak, mert azt állították, hogy Zeusz sírja náluk van. A valóságban ez az állítás félreértésen alapszik: Zeusz néven ~n egy gör-ök előtti istenséget tiszteltek. Pál ap. első ízben róm. útján látogatott el ~ra (ApCsel 27,7-21); hogy Tituszt mikor hagyta Pál a szg-en (Tit 1,5), nem tudjuk. Az ApCsel ~i városként említi Főnixet (27,12), Kaloi Limeneszt (→Jókikötő, 27,8) és Laszáját (27,8). **

BL:1057.