Magyar Katolikus Lexikon > K > Kozma és Damján


Kozma és Damján, Sztek (†303): orvos vértanúk. - Legendájuk szerint arab származású ikrek. Szíriában orvostud-t tanultak, Égében (Kilikia) telepedtek meg, s a város ap-ai lettek. A Diocletianus-féle üldözés idején Lysias pref. halálra ítélte ~t, s többszörös csodás életben maradásuk után lefejezték őket, a hagyomány szerint Küroszban (Szíria). Justinianus cs. csodálatos gyógyulását nekik köszönte, s hálából Konstantinápolyban baz-t épített, s tiszt-üket elterjesztette. Rómában 528 k. IV. Félix p. (ur. 526-30) épített ~ tiszt-ére baz-t a Fórumon. Helyet kaptak a róm. kánonban is. - A borbélyok, cukrászok, fogorvosok, fűszerkereskedők, gyógyszerészek, kötszerkészítők, műárusok, orvosok, szülésznők, viaszöntők, zsibárusok védősztjei. Ü: Ny-on szept. 26., vsz. róm. baz-juk szent. napja; K-en júl. 1., okt. 17., nov. 1., 25. - Tiszt-ük a kk-ban, főleg a Hanza-városokban virágzott a gyakori járványok miatt. - Ikgr. A Ny-i egyh. műv-ében a 6. sz-tól ábrázolják őket (Róma, ~tp., mozaik, 520-30). Az Alpoktól É-ra a 10-11. sz: tűnnek fel (Theophano apátnő evangeliáriuma, 1050 k., Essen, Münster kincstára). A késő kk-ban Kozmát az orvosok, Damjánt a gyógyszerészek védősztjeként igen gyakran ábrázolták, legtöbbször a tudósok talárjában, széles vállgallérral és barettel (Erfurt, Dóm, táblakép, 15. sz. vége). Kezükben orvosságos edény, mozsár és törője, vizeletes üveg (Rogier van der Weyden oltártábláján, Frankfurt, Stadelsches Kunstinstitut, 1450 k.). Ábrázolásuk elterjedt a bizánci műv-ben (még a m. Sztkorona 11. sz. zománcképeire is fölkerültek). Csodás gyógyításaikat és vtságukat is bemutató ciklust festett róluk Fra Angelico (1438-40, jelenleg Firenze, Washington, München, Dublin, Párizs múz-aiban). - Attrib-aik: kenetes edény, orvosságos üveg, mozsár, kanna, orvosságos doboz. A teljes ~-programot egy 15. sz. ereklyetartón láthatjuk a krakkói Mária-tp-ban. - A régi budai egy. patrónusai voltak, s az orvosi kar minden esztendőben sztmisével ülte meg ünnepüket. Hajdani népszerűségükre helység- és családneveink utalnak: Csíkkozmás, Szentdomján (Baranya vm.), Szentkozmadomján (Heves vm.), Szentkozmadombja (Göcsej); Kozma, Damján, Domján, Demjén, Demény... stb. A ludányi bencés apátság, 1394: Garamszentbenedek egyik kpnája, Komár vilhelmita perjelsége patrónusai voltak. - Szárnyasoltáraik és táblaképeik: 1460: Bártfa, 1470: Kassa, 1517: Márkfalva, 1518: Szászbogács, Szepeshely. - Gótikus faszobraik: 1510: Berki, 1515: Malompatak, 1470: Osztrópatak, 1400: Szekcsőalja. - Patrocíniumaik: esztergomi egyhm.: Ipolyszécsénke, Pozsonyhidegkút, Somorja, 1389: Szamárd; besztercebányai egyhm.: 1375: Lászlófalu, 1454: Turócliget; szepesi egyhm.: Bethlenfalva, Hotkóc, Szepesmindszent; nyitrai egyhm.: Igazpüspöki, Kesnyő, Kosztolna; kassai egyhm.: 1841: Kuró, 1530: Osztrópatak, 1852: Szekcsőalja; egri egyhm.: 1373: Luc, Tihamér; rozsnyói egyhm.: Felsőfüge; győri egyhm.: Bogyoszló, Felsőszakony, Kisbarátfalu, Városhodász; szombathelyi egyhm.: Rábakovácsi, 1697: Karacsfa, Bükkös, Pinkamiske; székesfehérvári egyhm.: 1772: Vérteskozma; veszprémi egyhm.: Cece, 1341: Halimba, 1330: Kapornak, 1496: Pakod, 1269: Pesze, 1383: Pösze, 1276: Vöröstó, 1236: Zalaszántó; pécsi egyhm.: Kuzmin (Szerémség), Verőce, 1734: Simontornya; váci egyhm.: 1393: Alpár. - 1647: Sztanfalva (Moldva) közelében állt egy fakpna: ~-búcsújáró hely. →Szent Kozma és Damján bazilikája, Róma **

LThK VI:566. - BS IV:223. - Bálint II:301. - Sachs 1980:215. - SzÉ 1984:540. - ÓÍ VII:188. (~ pályafutása. Ford. Orosz László.)