Magyar Katolikus Lexikon > K > Korintusiaknak írt első levél


Korintusiaknak írt első levél, 1Kor: protokanonikus újszövetségi irat, Pál apostol levele. - I. Keletkezése. Pál ap. Efezusban 55-57: írta. A körülményekre nézve →Korintusi levelek, Szt →Pál apostol. A levél eredetiségét gyakorlatilag nem vitatták. Ahogy az egyh. közösségi élet a levélből elénk tárul, pontosan megfelel annak, amit az Egyh. első évtizedeinek életéről tudunk. Az egység kérdése sem okoz nehézséget. Legfeljebb a ker. szabadságot illető vitákat (1Kor 9,1-11,1) tartják némelyek egy elveszett másik levél maradványának; egyébként Pálnál nem ritkák az efféle kitérők. - II. Tartalma. A ~ lényegében válasz egy sor írásban feltett kérdésre (7,1) és a közösség személyesen közvetített híreire (1,11). Befejezésül Pál ap. még a szükséget szenvedő jeruzsálemi közösség számára rendezett gyűjtésre is kitért (16,1). A Korintusban felmerült nehézségek főleg abból adódtak, hogy a kerség első ízben ott került szembe a →hellénizmussal. A problémákat 4 csop-ba lehet összefoglalni: 1. A →gnózis. A korintusiak a kerségben egyfajta bölcseleti rendszert láttak, mely az embert ismeretei révén kapcsolatba hozza az Istennel. Ezzel szemben Pál Athén romlása fölötti megrendülésében épp az emberi bölcsességet akarta elkerülni (2,1-4). Ezt ellenfelei a szemére vetették. Az ap. azt válaszolta, hogy ő szándékosan hirdette a kereszt misztériumát, mely a testi ember szemében balgaság (1,18). Az evang. a legmélyebb bölcsességet rejti magában, de a korintusiak nem elég érettek hozzá (2,6; 3,1). Előbb fel kell fogniuk a keresztről szóló tanítást, amellyel szemben minden emberi bölcsesség semminek bizonyul (vö. 2,17). Az ap. csak erre az alapra akar építeni. - 2. A dualizmus. Csaknem minden gnosztikus rendszerben összekapcsolódik az ismeretre törekvéssel az anyagnak egyfajta megvetése. Ez gyakran túlzott aszketizmushoz (vö. a kolosszeiek tévedésével) v. laxizmushoz vezet (abból kiindulva, hogy az ember annyira fölötte áll az anyagnak, hogy az már nincs is hatással rá; vö. 6,12; 10,23). Korintusban ez többféleképpen is megnyilvánult. Volt egy nyilvános bűnös (feltehetően vérfertőző), akivel szemben Pál ap. egyszer írásban már állást foglalt, de a közösség még mindig megtűrte (5,1-3; 6,9-20). Másfelől voltak, akik a házasságot elítélték, úgyhogy Pál egy egész fejezetet (7. f.) szentelt a házasság, ill. a szüzesség kérdésének. Némelyek megengedhetőnek tartották a pogány áldozati állat húsából evést abból kiindulva, hogy az istenek nem is léteznek (8,4); csakhogy akadtak olyanok, akik kevésbé voltak képesek a különbségtevésre, s ezek megbotránkoztak. Pál tehát a szeretet nevében arra figyelmeztet, hogy legyenek rájuk tekintettel (8,9-13). Némelyek a feltámadásról szóló tanítást gnosztikus szellemben értelmezték: az ember már feltámadt, ha a testi ösztönöktől többé nem függ. Ezzel szemben Pál a testi feltámadás valóságát hangsúlyozza, ugyanakkor óv a túlzottan leegyszerűsített elképzelésektől; a fő érve Jézus feltámadása (15,1-28), de egyszersmind egy argumentum ad hominemmel is él (15,29): ha nincs testi feltámadás, akkor a korintusiak miért keresztelkednek meg a halottakért? - 3. A misztériumvallás. Mint ismeretes, a hellénizmus kora szorosan összefonódott a misztériumvallással. A fiatal korintusi egyh. sem tudta teljesen kivonni magát a misztériumvallás hatása alól. Így pl. voltak asszonyok, akik az istentiszt-eken födetlen fővel jelentek meg, ahogy némelyik misztériumvallásban szokásos volt (11,2-16). A szeretetlakomákon előfordultak túlkapások, melyek a dionüszoszi lakomákra emlékeztettek (11,17-34). Túlságosan fontosnak tartották a →glosszoláliát. Pál tehát a nagyobb rend érdekében adott néhány szabályt (12-14). - 4. A partikularizmus. A régi városállamok elpusztulásával a gör-ök társad. kötelékeiket is elveszítették. Számtalan csop. keletkezett, s ezek nagy önállóságra tettek szert. Ez javára vált a kerségnek is, lehetővé tette szabad kibontakozását. Pál is kiaknázta a lehetőségeket: rámutatott, hogy a ker-eknek joguk van peres ügyeiket saját körükben rendezni, a maguk bírósága előtt (6,1-8). Ugyanakkor fennállt a veszély, hogy a közösség megoszlik: különféle személyek körül csop-ok alakulnak ki, ahogy a filozófusoknak is megvoltak a maguk körei (1,11-17; 3,3-9). - A levél felépítése talán a felvetődött kérdések sorrendjét követi: a) visszaélések, melyekről Pál tudomást szerzett: pártokra szakadás, rosszul értelmezett türelem, helytelen eljárás peres ügyekben, szabadosság (1-6); b) a felvetődött kérdések megválaszolása: házasság és szüzesség, miként viselkedjen az assz. az istentiszt-en, a nyelvadomány, a halottak föltámadása (7-15); c) személyes közlések, egyebek közt a gyűjtés a jeruzsálemi egyh. javára (16. f.). **

BL:1032.