🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kongói Demokratikus Köztársaság
következő 🡲

Kongói Demokratikus Köztársaság, République Démocratique du Congo, 1971-97: Zaire: köztársaság az egyenlítői Afrikában. - Határai: Cabinda (Angola), Kongó, Közép-afrikai Közt., Szudán, Uganda, Ruanda, Burundi, Tanzánia (Tanganyika-tó), Zambia, Angola, Atlanti-óceán. Ter-e 2.344.885 km², főv-a Kinshasa. Hiv. nyelve a fr. - Ter-én a 6-15. sz: Luanda, a Bakongo kirság, majd a Kongói birod. volt. H. M. Stanley 1879: a belga kir. megbízásából járta be, s vetette meg a belga gyarmat alapjait. 1884: ~ Kongó Szabadállam néven a belga kir. tulajdona lett. 1908: Belga Kongó néven gyarmat. 1960: Kongó néven független közt. - Misszionálása a 15. sz: kezdődött. 1491: keresztelkedett meg Nzinga Nkumu kongói kir. fia, Mwemba hg., aki 1505-43: I. Alfonz néven ur. 1518: X. Leo Alfonz kir. fiát, Don Eriqet nevezte ki az első afrikai néger pp-ké (†1531). 1535: alapították a főv-ról elnevezett San Salvador egyhm-t. 1613: a kir. nagykövetet küldött a Sztszékhez, aki elsőként viselt ilyen címet Rómában. 1624: port-kikhongo nyelvű katekizmust adtak ki. 1640: alapították a kongói ap. pref-t. 1645: a Propaganda Kongr. sp. és itáliai misszion-okat küldött. Később a port. kormány lehetetlenné tette a missz. munkát. 1835: az utolsó misszion-ok is elhagyták ~t. A missz. újabb szakasza 1880: a Fehér Atyák érkezésével kezdődött. 1954-60: és 1974-77: államosították, majd visszaadták az egyh. isk-kat. 1960: 21 Szentlélek misszion-t és sok bennszülött ker-t öltek meg. - 1878-1960: mintegy 50 prot. egyh. térített ~ ter-én. A ~i protestantizmus sajátos ága a Kibangu egyh., melyet 1921 pünkösdjén egy néger bapt. katekéta alapított. - Érsségei és ppségei: 1959: Basankusu, Boma, Bondo, Bukavu, Bunia, Buta, Goma, Inongo, Kabinda, Kamina, Kasongo, Kikwit, Kindu, Kisantu, Kongolo, Lisala, Luebo, Matadi, Molegbe, Tshumbé, Wamba, 1960: Idiofa, 1961: Popokabaka, 1962: Uvira, Isangi, Lolo, 1963: Kenge, 1964: Mweka, Budjala, 1966: Mbuji-Mayi, Kisangani, Kinshasa, Lubumbashi, 1967: Butembo-Beni, Bokungu-Ikela, 1967: Kole, Luiza, Mahagi-Nioka, 1970: Isiro-Niangara, Doruma-Dungu, 1971: Kolwezi, Manono, 1972: Kananga, Kalemie-Kirungu, 1975: Mbandaka-Bikoro, 1977: Sakania-Kipushi, Kilwa-Kasenga. - 1980: 28.290.000 lakos, 12.617.000 r.k.; 1997: 46.709.000 lakos (49% r.k., 29% prot., 17% afrikai ker., 1% muszlim). **

Földünk 1978:295; 2000:248.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.