🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Komárom-Esztergom vármegye
következő 🡲

Komárom-Esztergom vármegye, 1945. júl.-1949. dec. 31.: közigazgatási egység Északkelet-Dunántúlon. - É-on a Duna jobb partja (kb. 80 km országhatár Csehszl. felé), K-en Nógrád-Hont vm. és Pest vm. (a Pilis hegység), D-en Fejér vm. (a Vértes és a Bakony hegység), Ny-on Veszprém vm. és Győr-Moson vm. határolta. - A 4330/1945. ME s az ennek végrehajtására vonatkozó 150.000/1946. BM sz. rendelettel →Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye helyett ~ néven alakították meg ismét, a trianoni határokkal, Esztergom székhellyel. - Ter-e 1982 km², lélekszáma (e ter-re számítva az 1941-i népszámlálás szerint) 199.391 fő (ami a háborús veszteségek, az oroszok előli menekülések, a Felvidékről érkezett m. menekültek és a sváb kitelepítés miatt csak viszonyítási szám); 1949: 220.539 fő. - A II. vh. 4 hónapig tartó utóvédharcainak színtere, 1944 karácsonyára elfoglalták a szovjet csapatok, a ném. ellentámadás visszafoglalta, 1945. III. 16-28: a szovjet csapatok megszállták. A két megszálló által kirabolt ter-en (pl. az állatállomány 5-30 %-a maradt meg) 1945. IV. 4-V. 13: a földosztáskor a vm. 344.437 kh földjéből 137.863 kh-at (40%) osztottak szét 9918 igénylő (többségében gazd. cselédek, mezőgazd. munkások és törpebirtokosok) között. Az igénylők közül kizárták az ipari munkásokat és a bányászokat. A nagybirtokot megszüntették, a meghatározó kisbirtok átlag 5,6 kh volt. A bábolnai és kisbéri ménesbirtokok áll. jószágigazg-ok, 1949. III: áll. gazdaságok lettek. 1948: Baj közs-ben megkezdték a termelőszövetkezetek szervezését (→kolhozosítás), 1949 őszén 22 létezett. - 1945. XI: a nemzgyűl. választásokon a M. Komm. Párt (MKP) 28,6%-ot, a Szocdem. Párt (SZDP) 25,2%-ot, a Függ. Kisgazd. Párt (FKgP) 41%-ot, a Nemz. Paraszt Párt (NPP) 3,8%-ot, 1947. VIII: a →kékcédulás választásokon az MKP 32,9%-ot, a SZDP 22,3%-ot, az FKgP 12,8%-ot, a NPP 4,8%-ot, a Keresztény Női Tábor 19,6%-ot szerzett. - A →potsdami szerződés értelmében 1946: sváb lakosságának egy részét (Csolnok, Máriahalom, Leányvár többségét) kitelepítették (→sváb kitelepítés), üres házaikba elüldözött, jogfosztott felvidéki magyarokat telepítettek. 1946. VII: a „csehszl-m. lakosságcsere” keretében Csév, Drág, Kesztölc, Oroszlány, Sárisáp és Tardos közs. szegény tót lakói áttelepültek Csehszl-ba. - Az 1946. X. 4: megszüntetett esztergomi népbíróság 454 ügyéből 439-ben ítéletet hirdetett, 219 elmarasztaló ítéletből jogerős lett 26, 44 fölmentőből 2. 1 főt halálra ítéltek, amit életfogytiglani kényszermunkára változtattak, 22 főt ítéltek 5-15 é. kényszermunkára; 10-15 évi szabadságvesztést 3, 5-10 évit 18, 1-5 évit 78, 1 éven alulit 96 fő kapott. 1947. X. 1: Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya községeket Tatabánya néven várossá alakították. - 1948: 3 megyei városa: Esztergom (kb. 20 ezer lakos), Komárom (kb. 8800 lakos), Tatabánya (kb. 40.200 lakos), 3 járása: eszteromi, gesztesi, tatai, 8 körjegyzősége, 43 nagyközsége és 19 kisközsége, össz. 65 települése volt. - 1949. XII: a 10 főnél többet foglalkoztató és a külf. tulajdonú üzemeket államosították. - A 4343/1949. min-tanácsi rendelet(!) →Komárom megye néven új közig. egységet alakított, kiegészítve azt a Veszprém vm-ből hozzácsatolt Ácsteszér, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde, Súr községekkel, Fejér vm-ből Bakonysárkány nagyközséggel, melyeket a gesztesi járásba osztottak, ahol Kisbér székhellyel járási kirendeltséget hoztak létre. - Lapja: Komárom-Esztergom vármegye Hivatalos Lapja (1945-49).  88

M. stat. zsebkv. 1948:274. - Komárom m. kézikv-e. Bp., 1997:33. (Mo. megyei kézikv-ei 11.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.