Magyar Katolikus Lexikon > K > Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék


Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, 1923. dec. 29.-1938.: közigazgatási egység Északkelet-Dunántúlon. - Az antant hatalmak a trianoni országcsonkítással Esztergom és Komárom Duna-balparti részét az általuk teremtett csehszl. államnak ajándékozták. - Ez ellenkezett a →népek önrendelkezési jogával, mert Esztergom vm. 90.817 lakosából 7520 fő, Komárom vm. 179.513 lakosból 7337 fő volt tót. Az elszakított Esztergom vm. (az egész vm. 50,6 %-a, 545 km² ter.) népességének csak 8,28 %-a volt nem magyar. Az elszakított részen a párkányi járás 25 községének 37.054 lakosból 908 fő (2,45 %-a) nem magyar. Az elszakított Komárom vm. (az egész vm. 48,7 %-a, 1364 km² ter.) népességének 4,08 %-a, csallóközi járásában 40 fő (a 36.311 lakosnak mindössze 0,11 %-a), az udvardi járás 45.436 lakosából 3011 fő (6,62 %) nem magyar. Mivel Komárom vm. 4 járásának 97 közs-éből 44, Esztergom vm. 2 járásának 48 közs-éből 23 maradt, takarékossági okokból a vm-ket ideiglenesen egyesítették. Ter-e 2271 km², 3 (esztergomi, gesztesi és tatai) járásban 67 községgel. 1923. XII. 29: alakult tvhat. bizottsága, főispánja 1932. I. 28: lemondásáig Huszár Aladár (1885-1944), II. 16: Lingauer Sándor, 1934-38: Radocsay László. - Ter-e 1982 km², népsűrűsége 84,1, 1930: 90,4/km². Lélekszáma 1920: 166.728 (110.935+55.793); 1930: 179.121 fő, ebből 152.734 (85,27%) m., 18.825 (10,51%) ném., 6785 (3,78%) tót, 97 (0,05%) horvát, 58 (0,03%) rum., 24 (0,01%) szerb, 598 (0,33%) egyéb anyanyelvű, 136.072 (76%) r.k., 533 (0,3%) g.k., 175 (0,09%) g.kel., 32.998 (18,42%) ref., 6404 (3,57%) ev., 2692 (1,5%) izr., 247 (0,13%) egyéb vall. - 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntés alapján a honvédség XI. 5: bevonult a vm-k elszakított ter-eire, ahol XII. 22-ig katonai közig. létezett. Annak föloldásakor nevezték ki a visszacsatolt ter-ek tvhat. tisztviselőit. Komárom vm. É-i részének 11 községe (Kamocsa, Szimő, Kürt, Für, Komáromszemere, Komáromcsehi, Csúz, Kolta, Jászfalu, Udvard és Kisbaromlak) kivételével, melyeket az újonnan szervezett →Nyitra-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéhez csatoltak, a ter-et eredeti vm-jükbe kebelezték. - Lapja: Komárom és Esztergom Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegye Hivatalos Lapja (1924-38). 88

M. Stat. Szle 1921. X-XII. - Edelényi-Szabó Dénes: Komárom m. felekezeti és nemzetiségi viszonyai a mohácsi vésztől napjainkig. Bp., 1927. (Klny. M. Stat. Szle) - Az 1920. évi népszámlálás. 6. r. Végeredmények összefoglalása. Bp., 1929. - Komárom és Esztergom vm-k újjáépítése Trianon után. Szerk. Békássy Jenő. Bp., 1930. - Osváth 1938.