Kolozs megye (rum. județul Cluj, ném. Komitat Klausenburg), 1919. jan.-1940. szept. 10.; 1945. okt.-1950.; 1968-: közigazgatási egység Erdélyben, Románia északnyugati részén. - Határai É-on Szilágy és Máramaros, K-en Beszterce-Naszód és Maros, D-en Fehér, Ny-on Szilágy és Bihar megye. Ter-e 1972: 6650 km˛, lélekszáma: 1930: 475.530 fő, 1948: 520.075 fő, 1956: 580.345 fő, 1966: népszámlálás szerint 677.609 fő, 26,1 % m., 72,4 % oláh, 0,3 % ném., 1,2 % egyéb (a cigányokat az oláhok közé számították), székhelye Kolozsvár. - 1918. XII: az oláh hadsereg megszállta, berendezkedésük után Teke, Mezőőr, Mezőszopor, Ajton közs-et →Torda megyébe kebelezték; ~hez csatolták Szilágyból Tiszatelkét, Biharból Királyhágó, Kőrösfeketetó, Szolnok-Dobokából Szentkatolnadorna, Páncélcseh, Magyarderzse, Doboka, Kendilóna, Szék, Melegföldvár, Feketelak, Kapor (utóbbi 3 falu 1940: a visszacsatolás után visszakerült Szolnok-Doboka, Tiszatelke Szilágy vm-hez), Torda-Aranyostól ~hez csatolták Csürülye, Szelícse, Tordaszentlászló, Kisfenes, Járarákos, Hasadát, Oláhléta, Mezőméhes, Mezővelkér településeket. Az 1925-26-i közigazg. reform a tekei és mezőörményesi oláh többségű járását a Maros-Torda megyéből alakított Maros megyéhez csatolta, hogy az ottani m. többséget (52,6%) kisebbséggé tegye. A II. →bécsi döntéssel 1940. IX-1944. X: az új országhatár megosztotta. A visszacsatolt részen helyreállított →Kolozs vármegye (2571 km˛) Kolozsvár székhellyel a vm. törzster-én, Kolozsvár környékén és Kalotaszegen kívül a Bihar vm-től átcsatolt Királyhágót és Kőrösfeketetót, az oláh világban Szolnok-Dobokából átcsatolt Szentkatolnadornát, Páncélcsehet, Magyarderzsét, Dobokát, Kendilónát, az újonnan átcsatolt Füzesszentpétert, Füzest, Vajdaházát, Szótelkét, Lónapoklostelkét, Magyarköblöst, Kecskehátát, Récekeresztúrt, Völcsöt s az oláh világban Szilágyhoz csatolt Komlósújfalut foglalta magában. Az országhatár mezőségi kiszögelléséve1 elvágott K-i részt (Teke és Budatelke környékét) Maros-Torda, ill. Beszterce-Naszód vm-be osztották. Az oláh oldalon maradt részt Kolozs-Torda megye néven Torda székhellyel igazgatták. 1944. XI: visszaállították a bécsi döntés előtti helyzetet. 1952-68: ~ túlnyomó része a történeti Erdély ÉNy-i részét magában foglaló, Kolozsvár székhelyű Kolozs tartományhoz tartozott (Kolozsvár, Bánffyhunyad és Nagysármás körzetközpontokkal). K-en előbb néhány falut, 1960: a Nagysármásig nyúló mezőségi részt a →Magyar Autonóm Tartományhoz csatolták. 1968: új alakban szervezték újjá: a volt Kolozs vm-nek csak egy részét foglalta magában (K-i részét Maros és Beszterce-Naszód, ÉNy-i részét Szilágy megyébe osztották); a volt Torda-Aranyos és Szolnok-Doboka megyéből Torda, ill. Dés és Szamosújvár környéke, a Királyhágó K-i oldalán a két egykori bihari közs., Királyhágó és Kőrösfeketetó ~ része lett. Kolozsváron kívül Torda és Dés (az egykori vm. székhelyek) megyei jogú városi (municípium) rangot kaptak. A folyamatos oláh betelepítésekkel nemzeti jellege megváltozott, a korábban m. többségű településeken a m-ok fokozatosan kisebbségbe kerülnek. 88

Judetele Romăniei socialiste. Ed. 2. Bucuresti, 1972:189. - Indicatorul localitatilor din Romănia. Uo., 1974:16. - Korunk 1992:9. sz. - Vofkori 1996:69.